A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 1. - 1958 (Nyíregyháza, 1960)

Nyárády Mihály: Salétromfőzés Szabolcs megyében a XVI–XIX. században

18. kép. A budi salétromfőző üst Az üst a XVIII. század végén készült. Egy Bűdön lakó Dogály nevű görög származású kereskedőcsaládnak volt a tulajdona. Alakja hengerded. Szája kihajló peremű. Feneke gömbölyded. Mélysége 67 centiméter. Felső átmérője 125 cm. Mérnöki becslés szerint súlya 6,5 métermázsa. Leltári száma 57.66.1. Az üst a maga nemében egyetlen országunkban (18. kép). NÉPI SALÉTROMFÖZÉSI HAGYOMÁNYOK, NÉPI SALÉTROMISMERETEK A régi Szabolcs megye területén nyolc évtizedet meghaladó idő óta nem főznek salétromot. A három emberöltőnyi idő elegendő volt ahhoz, hogy a salétromfőzők kihaljanak. Ezért legföljebb csak ezeknek az embereknek a gyermekeinél és unokáinál tudtam érdeklődni a salétromfőzés feltételei és munkamenete felől. Ezek kutatására mindössze kilenc egykori szabolcsi községben volt alkalmam. Legelőbb Demecsert kerestem fel. Erről a községről ugyanis sokszor hallottam, hogy benne mindenki (azaz minden paraszti sorban élő ember) főzött salétromot

60

. A községben különös módon csak egyetlen egy dolgozót, Hegedűs József nevűt, találtam, aki részletesen tudott beszélni a salétromfőzésről. Az illető 74 éves volt. 60 Valószínű, hogy ez a felfogás ifj. Reiszig Ede Szabolcs vármegye története című cikke alapján terjedt el. Megjelent Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai, Szabolcs vármegye с munkában. Budapest, 1900. 478. 17i5