A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 1. - 1958 (Nyíregyháza, 1960)
Nyárády Mihály: Salétromfőzés Szabolcs megyében a XVI–XIX. században
mot is nevezték nitrumnak 6 . A névnél tehát sorozatos jelentésváltozással kell számolni. A nitrum minden valószínűség szerint egy nitrogénből és oxigénből kialakult N0 3 képlettel biró atomcsoportnak a neve, amely a kálium, nátrium, kalcium (mész) ( stb. nevű elemek atomjaival való egyesülése után kálium-, nátrium-, kalcium- stb. -nitráttá válik. Mivel azonban ezeket a nitrátokat a salétromsav (HN0 3 ) sóinak tekintik, salétromsóknak is mondják. Ilyen sók : a káliumnitrát vagy kálisalétrom (KN0 3 ), a nátriumnitrát vagy csilléi salétrom (NaNO H ), a kálciumnitrát vagy mészsalétrom vagy norge- (norvég-) salétrom (Ca(NO s ) 2 ) stb. Ezek a sók a talajban természetes úton is létrejöhetnek. Az egykori Szabolcs megye talajában a már fentebb említett salétromsók leggyakoribbak. Ezek közül pedig a múltban legkeresettebb volt a kálisalétrom. Nélkülözhetetlen alapanyaga volt ugyanis a puskaporgyártásnak. Azért mesterségesen is igyekeztek létrehozni. Szabolcsban is sokan termelték. Mint legismertebbet nevezték azután salétromnak. Erre való tekintettel vettem tanulmányom címébe a kálisalétrom név helyett a salétrom nevet. És erre való tekintettel használom ezt — különös kivételektől eltekintve — a tanulmány szövegében. A |Salétrom (kálisalétrom) vegyi képlete — mint már mondtam — a KN0 3 . Eszerint a kálium, a nitrogén és az oxigén vegyi egyesülése révén jött létre. Benne egy kálium-, egy nitrogén- és három oxigénatom van. Ezek együtt alkotnak egy salétrom molekulát. A mondott atomok egyesülése természetes vagy mesterséges úton egyaránt végbemehet. Előbbi esetben az emberi munka a termett salétrom begyűjtési és tisztítási műveleteire szorítkozik. Utóbbi esetben már a vegyületet is az ember hozza létre. Tanulmányomban a salétrommal — a salétrom létrejöveteli lehetőségeivel — nem foglalkozom általában. Ha megyém (a régi Szabolcs megye) területéről adat kerül elő, egyformán vizsgálat tárgyává teszem. Ezzel szemben idegen földek különlegességeivel, például az indiai salétrommal vagy a levegőből gyártott salétrommal nem foglalkozom. A szabolcsi salétromfőzésről egy 1620. évi az első s egy 1881. évi az utolsó adatom 7 . Az 1620. évi okiratos adatból kitűnik az, hogy a salétromfozés a megyében, az említett évben már fejlett népi iparág volt. így a legnagyobb valószínűséggel el lehet mondani, hogy Szabolcs megye területén már a XVI. században is űzték a salétromfőzést. A körülmények mérlegelése után pedig tényként is el lehet fogadni, hogy a salétromfőzésnek a megyében való meghonosítása Nagykálló 6 Vegyszerismeret. Budapest 1943. 7 Az első adat a nyíregyházi Állami Levéltár Szabolcs megyei anyagában: Fasciculus Actorum Numerus 22. 1620-as jelzésű okiratában. Második adat Büd (Tiszabüd) 1868. évről keltezett tagosítási térképén. Ez a térkép a nyíregyházi Jósa András Múzeum térképgyűjteményében található. Rajta egy salétromfőző hely (salétromszérü) körvonala fel van tüntetve. Így bizonyságnak lehet tekinteni arra, hogy a tagosítás idejében még használatban volt. 171
