A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 1. - 1958 (Nyíregyháza, 1960)
Balogh István: Szabolcs megye dézsmajegyzéke 1556-ból
SZABOLCS MEGYE DÉZSMAJEGYZÉKE 1556-BÓL A XVI. század második feléből már elég nagy számban maradtak ránk olyan dézsmajegyzékek, amelyek egy-egy nagyobb, összefüggő terület — uradalom, járás vagy éppen megye — összes dézsmafizető háztartását magukba foglalják, és így egy-egy kiterjedtebb terület adózóinak lélekszámára, mezőgazdaságára és állattartására vonatkozólag összehasonlító munka alapjául szolgálhatnak. Különösen értékesek azok az összeírások, amelyek ugyanazon évből egy terület mind gabona-, mind báránydézsmát fizetőinek névsorát tartalmazzák, mert a jobbágygazdálkodás e két fontos alapjára, a gabonatermelés mértékére s részben az állattartásnak egy azonos háztartáson belüli arányára is következtetni lehet belőlük. Szabolcs megye ez idő szerint ismert legkorábbi, 1556-ból származó gabona- és báránydézsmaj egy zeke ebből a szempontból igen jelentős. Mert ha nem is teljes egészében, de az akkori négy dézsmakerületnek megfelelően, a XVI. század közepe tájára megközelítő képet ad a vármegye népességi és gazdasági viszonyairól 1 . A dézsma jegyzéknek különös értéket ad az a körülmény, hogy arra az időre vonatkozik, amikor a török pusztítása ezt a területet még csak részben érintette. Szolnok vára ugyan 1552-ben a török kezére jutott, de a Tiszántúl északnyugati területének hódoltatása nagyobb mértékben csak Gyul*a eleste, 1566 után, indult meg. Eddig legfeljebb kisebb portyázó csapatok próbálkoztak alkalomadtán zsákmányolással. Ezt dézsmajegyzékünk is bizonyítja. A megye nyugati részén, a nádudvari járásban, még népes falvak állanak, sőt a legnépesebb településeket éppen itt találjuk. De egy-két évtized múlva ezek is már vagy teljesen puszták, vagy ha nem is pusztultak el, népességük már fogyatkozóban van. Az összeírás szerint a négy dézsmakerületben 143 lakott falu volt, legtöbb a nagy kálióiban (42) és a kisvárdaiban (54), a dadái és nádudvari járásban egyaránt 24—24 falu állott. E két utóbbi járás sokkal népesebb, mint a Nyírségen levő kallói és kisvárdai. A megye akkori területe azonban lényegesen különbözött a XIX. századitól. Dél felé nem tartozott hozzá Nyírbátor környéke, amit akkor Szatmárhoz számítottak ; kelet 1 A dézsmajegyzék más (Heves és Vas megyei) összeírásokkal egybekötött fólió alakú kötetben az Országos Levéltárban B. 1205 jelzetű iratcsomóban van. A gabonadézsma jegyzék teljes, a nagykállói, kisvárdai, nádudvari és a dadái districtus tizedfizetőinek névsorát tartalmazza. A báránydézsma lajstromból a kallói járásé hiányzik, valószínűleg a kolligatum összeállításánál sem volt meg. Alig képzelhető el, hogy a járás nagyszámú falvai egyikében vagy másikában ne lett volna egy-két báránydézsmát fizető. 144
