A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 1. - 1958 (Nyíregyháza, 1960)
Kalicz Nándor: Rézkori lelet Paszab községben
A rézkorban a bodrogkeresztúri műveltséggel nem fejeződik be a négyszögletes, négy karé jos szájú, esetleg lábas edények készítése. Űj adataink szerint tudjuk, hogy a péceli műveltség követi a bodrogkeresztúrit 29 . A péceli műveltség is alkalmazza a négyszögletes, négykaréjos edényeket a bodrogkeresztúri műveltség hatásaként. Csak itt ez a típus nem lábakon áll, hanem magas tömör talpon 30 , egy esetben pedig — a kocsimodell — kerekeken 31 . Vucedol régi, badeni anyagában a bemutatott darabbal rokonedényt figyelhetünk meg. Négy lábon áll, a test azonban nem négyszögletes, hanem hengeres 32 . Ha tekintetbe vesszük az ismertetett formaelemek jelentős szerepét a hazai neolit- és rézkori leletanyagban, akkor felmerül ezek származási kérdése is. Itt alakultak-e ki a Kárpát-medencében vagy ezen kívül is megjelentek, esetleg még korábban is, mint nálunk? Láttuk, hogy hazánkban megtalálhatók a Körös-műveltségben, a bükki, az alföldi vonaldíszes, a tiszai, a herpályi és a lengyeli kerámiában, a tiszapolgári, a Tiszaug-kisrétparti típusú leletek között, végül a bodrogkeresztúri és péceli műveltségben, vagyis a korai neolitikumtól kezdve a rézkor végéig. Ez azonban csak Kelet- és Dél-Magyarországra vonatkozik, mert a dunántúli vonaldíszes kerámiában nem találjuk meg a lábak alkalmazását, sem a négyszögletes alakot, de még a száj perem négy karé jos kiképzését sem. Ezt tapasztalhatjuk hazánktól nyugatra és északra mindenütt a helyi korai neolitikumban. Ha a későneolitikumban meg is jelennek szórványosan, azoknak összefüggése a Kárpát-medencével vitathatatlan. Az alföldi vonaldíszes kerámiát többek között az is megkülönbözteti a dunántúliaktól és közép-európaitól, hogy ennek jellegzetes kísérője a négykaréjosan felcsúcsosodó szájperemű tál, a bükki műveltségben a négyszögletesedő edényalak is. Hazánktól keletre és délre viszont már a korai neolitikumban megjelennek ezek a formaelemek, s előfordulásuk a Balkánon keresztül egészen Kisázsiáig követhető. Erdélyben, Tordoson találunk olyan jellegű négyszögletes edényeket, melyek bár egyenes száj per eműek, mégis összefüggésbe hozhatók ismertetett edényünkkel és a tiszai műveltség hasonló típusú edényeivel 33 . Ugyanott azonban számos lábas és felcsúcsosodó szájperemű edényt is találunk 34 . Vincán is kerültek elő négykaréjos szájperemű tálak 33 . A Starcevo-kerámiában vannak négylábú, négyszögletes, de lapos tálak 36 . 29 Die Ausgrabungen in Tiszapolgór-Basatanya (Gehöft Basa), Conference archéologique de l'Academie Hongroise des Sciences. Budapest, 1955. MNM rotaprint kiadványa. 81. — Kutzián I.— Banner J.: Beiträge zur Ikiupferzeitlichen Chronologie des Karpatenbeckens. Antoniewitz-Emlékkönyvben. Nyomás alatt. — Kalicz N.: AÉ 1958 3—<6. 30 Banner J.: Die Péceler Kultur. AH XXXV. (1956) LXXXIX. t. 38, XCII. t. 16—17, XCV. t. 32. 31 Soproni S.: FA VI. (1954) VII—VIII. t. 32 Schmidt, R. R,: Die Burg Vucedol. Zagreb, 1945. Textbild 81. 1. 33 Roska M.: A Torma Zsófia-gyűjtemény. Kolozsvár, 1941. XCII. t. 7—14, ХСШ. t. 1—12 stb. 34 Uo. XCVII. t. 1—21, XCVIII. t. 1—13, 15—19 stb. 35 Vasic, M.: Preictoriska Vinca II. 42—43. kép. 36 Schmidt, R. R.: i. m. Textbild 74, 3. 13
