A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 1. - 1958 (Nyíregyháza, 1960)
Kalicz Nándor: Rézkori lelet Paszab községben
nülten temettek el. Rézkori és bronzkori időkben ilyet eddig még nem tapasztaltunk. A leletek között megtaláljuk a bodrogkeresztúri műveltség vezértípusait, a „tejesköcsögöt" és a „virágcserepet". Jellegzetes a csonkakúp, illetőleg félgömb alakú csésze is, alsó részén kis bütyökkel. Különös figyelmet csupán a négyszögletes, lábas edény és a felső részén kiöblösödő csőtalp érdemel, továbbá az alacsony csőtalpú, magasnyakú edényből származó töredék. A négyszögletes edény három olyan sajátossággal rendelkezik, melyek mindegyike önmagában is jellegzetes és messzemenő következtetések levonására is alkalmas. Ezek : a négyszögletes alak, a száj perem négykaréj os kialakítása s az edénylábak alkalmazása. A párhuzamként idézett daraboknak nem is szükséges az összes sajátossággal rendelkezniük. A formaelemek különlegessége folytán elég, ha egy is megvan. Négyszögletes, négykaréj os, lábas edény a bodrogkeresztúri műveltség leletei között nem gyakori, de néhány esetben megtaláljuk. Szabolcs megyében ismeretlen lelőhelyről került a Jósa András Múzeumba ilyen edényből származó töredék 6 . A Tarnabodon feltárt bodrogkeresztúri típusú telepen is találtunk hasonló töredékeket 7 . A tiszakeszi rézkori temetőben épen is előkerült egy ilyen edény 8 . Roska Márton Pécskán talált bodrogkeresztúri műveltségbe tartozó négyszögletes alakú, négykaréj os száj peremű, lábas edényt 9 . Négyszögletes, lábas edény és számos ilyenből származó töredék került elő a Tiszaug-kisrétparti telepásatások során 10 . Ezek a bodrogkeresztúri műveltséget közvetlenül megelőző időből származnak, esetleg azzal részben egyidősek is. A négyszögletes, lábas edény igen korai előfordulását figyelhetjük meg a morva festett kerámiában 11 . Az itt bemutatott edénnyel való rokonság kétségbevonhatatlan. Ugyanott négykaréjos szájú edényt is találunk 12 . A bodrogkeresztúri műveltség anyagában megfigyelhetjük az ismertetett formaelemeket külön-külön is. Bodrogkeresztúron négyszögletes, négy sarkán kissé felcsúcsosodó ,szájperemű edény került elő 13 . A lábas edények előfordulása igen gyakran megfigyelhető. Ezek általában gömbtestű, csonkakúp alakú nyakkal rendelkező edények vagy csészék. Közös sajátságuk, hogy négy alacsony lábon állnak 14 . 6 Közöletlen, a Jósa András Múzeumban. 7 Patay P. és Kalicz N. idézett ásatása. 8 Patay P.: Rézkori temető Tiszalkeszin. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve I. (1957) IV. t. 3. 9 Roska M.: Erdély régészeti repertóriuma. I. Ősikor, Kolozsvár, 1942. 225. 1. 273. kép 1. 10 Szabó K.: AE 1934. 34. 1. 42. kép, 35. 1. 43—44. kép. ii Formán, B.—Poulik, J. : Kunst der Vorzeit. Prag 1956. 41. kép. 12 Uo. 44. 'kép. 13 Tompa F. : A szalagdíszes agyagművesség kultúrája Magyarországon. AH V—VI. (1929) XXXVIII. t. 4. 14 Hillebrand J.: Das frühkupferzeitliche Gräberfeld von Pusztaistvánháza. АН IV. (1929) VI. t. 1. — Patay P.: AÉ 1944—45. VIII. t. 9. — Kutzián I.: AÉ 1946—48. XIII, t. 9. XV. t. 8. — Patay P.: Tiszakeszi, I. t. 11. — Novotny, В.: Slovensko v mladsej dobi kamennej. Bratislava 1958. XLI. t. 3. 11
