Vonház István: A szatmármegyei német telepítés (Pécs, 1931)
Az 1726.-iki telepítés
66 Az 1726-ik évben a májusi telepeseken kiviil más sváb családok is érkeztek Szatmármegyébe. így Nagymajtényba 21, Fényre 5, Csanálosra 2 és Erdődre 11 ilyen sváb gazda telepedett, a négy községbe tehát összesen 59 gazda. 14 4 Gróf Zinzendorf rézteleki frankjainak nevét és számát illetőleg nem volt semmi adatunk letelepedésük alkalmával, 1724 kora tavaszán. Károlyi Sándor azonban 1725-ben megvette a rézteleki birtokot gróf Zinzendorftól 2000 forintért, s 1726 nov.' 28-án az erdődi svábokkal együtt a rézteleki frankokat is összeiratta.. Lakott ekkor Rézteleken 22 frank férfi, akik köziil 8-at előzőleg Csehiből 14 0 hoztak vissza. Ez a nyolc valószínűleg megkerült szökevény lehetett. A vissza nem hozott szökevények száma 14. frank férfi volt. s ezekből 13-nak a menedékhelye ismeretes. Drágra 14 0 szöktek hatan, Hutára 14 7 hárman, Csehibe. Husztra, Salánkra 14 8 és báró Andrássyhoz egy-egy; a 14-ik Hutáról menekült el. A 14 szökevény közül tizenkettő mesterember volt. 14 9 Az 1726-iki telepítés határkő a három régi sváb község, Csanálos, Fény és Nagymajténv történetében, vele fejeződik be ezeknek sváb lakosokkal való „megültetése." Az ezután következő telepítések eddig nem említett községeket érintenek. A nyugalom helyreálltával természetesnek tűnik fel előttünk sváb telepeseinknek az a törekvése, liogy végleg rendezzék azt a viszonyt, a melyszakadtával Izabella királyné 1557 febr. 4-én Báthory Györgynek adományozta az erdődi várat, amelyet aztán a törökök 1565-ban földig leromboltak. 1662 júl. 8-án kapta báró Károlyi László I. Lipót királytól a Magos Kopaszhegy nevű szőlőbirtokot. Erdőd 1676-tól fogva kincstári birtok volt. s mint ilyent adta 1708-ban II. Rákóczi Ferenc 2000 darab aranyért Károlyi Sándornak zálogba. Károlyi Sándor 1715-ban Eötvös Miklósnak adta béribe s 1720 márc. 20-án kapott reá királyi adomány levelet. Ez az erdődi donáció a többi között a következő helységeket foglalta magáiban: Erdőd. Nagymadarász, Nántü, Nagyszokond, Szinfahi, Barlafalu, Zelestye. 1727-ben kezdte meg a gróf a várkastély építését (V. ö. Éble Gábor és Pettkó Béla i. m. I. köt. 59, 6i old.). — Az erdődi plébánia már 1216-ban virágzott, templomát 1545-ben a lutheránusok elfoglalták, Károlyi Sándor 1720-ban visszaszerezte ugyan, de 1756-tól 1763-ig a reformátusok és katholikusok közösen használták. Plébániája és anyakönyvei 1737 óta. Erdőd község lakosainak száma a szatmári püspökség schematismusai alapján: r. k. g. k. g. kel. ref. luth. izr. 1808-ban: ' 1095. 1912-ben: 2588. 1488. 541. 3. 182. 1930-ban: 2175. 1290. 7. 218. 150. 14 4 V. ö. ezeknek a községeknek későbbi összeírásait. 14 5 Ma szilágymegyei puszta, Somlyócseliihez tartozik. Szilágysomlyótól északnyugatra. 14 0 Kolozsmegyei kisközség az almási járásban. 14 7 Óhuta szatmármegyei kisközség értendő alatta Szinyérváraljától délre. A zelestyei pusztán épült üveghutától nyerte nevét ép úgy, mint a tőle délre fekvő Ujhuta község. 1750-ben még nem ismerték az Ó- és Ujhuta elnevezést, az új üveghutáról ugyanis csak 1755 óta vannak adataink. V. ö. Éble Gábor és Pettkó Béla i. in. I. köt. 171., 175. és 178. old. 148 Ugocsamegyei kisközség, Nagyszőllőstől é. ny., a Borsova mellett. 14 9 Y. ö. az erdődi űj sváboknak és a rézteleki frankoknak 1726 nov. 28-iki vegyes, magyar és latin nyelvű összeírását (Okm. 48.).
