Vonház István: A szatmármegyei német telepítés (Pécs, 1931)

Előszó

Előszó. A s za t már megyei német nyelvjárás tanulmányozása indított arra. hogy kutassam azt a teriiletet, ahonnan ezeknek a németeknek az ősei kivándoroltak. Kezdetben — történeti okmányok hiányában — a nyelvjárás és a családnevek egyezéséből sikerült kétségtelenül megállapítanom ezt a vidéket. Amikor a Károlyigrófok levéltárában megtaláltam e mű második részében közölt történeti okmányokat, ezek csak megerősítették eddigi következtetéseimet, hogy t. i. a szatmármegyei németek a Duna és a Bodeni-tó közt fekvő u. n. felsősváb területről (Oberschwaben) származnak. A történeti okmányok a szatmármegyei németek származási helyén kívül felvilágosítást nyújtanak a település összes feltételeire, a telepesek életviszonyaira és a körülményeire. Az okmányok sokkal kimerítőbbek Károlyi Sándor gróf idejében (1712— 1743), minthogy az uradalmi tisztek az ő rendeletére minden iratot szorgosan megőrizni voltak kötelesek. Károlyi Sándor gróf utódai alatt megszűnnek a pontos feljegyzések, az okmányok ritkábbak és így ismereteink erről a korról sokkal hézagosabbak. Az Okmánytár kimerítően közli a rendelkezésre álló iratokat, minthogy abból az elvből indultam ki, hogy mások talán egyebet és többet is ki tudnak olvasni az okmányokból. A családi névtárral lehetővé akartam tenni az okmányokban említett családok eredete után való kutatást, úgy itt, Szatmár megyében, mint Württembergben. E helyen mondok köszönetet mindazoknak, akik szives közreműködésükkel hozzájárultak akár az anyaggyűjtés, akár az anyagrendezés fáradságos munkájához. Az Okmánytár anyagán kívül a következő forrásokat használtam fel munkám megírásához: f fíagossy László: Szatmár vármegye története (Magyarország vármegyéi és városai). Éble Gáborj: Károlyi Ferenc gróf és kora 1705—1758. I. köt. Budapest 1893.