Vonház István: A szatmármegyei német telepítés (Pécs, 1931)
Az 1720-iki telepítés
33 tássul, végrehajtással, fuvarozással vagy előfogatok kiállításával ne zaklassák. 8 2 Még mielőtt a gróf a fényi új sváb telepeseknek megadta a hat évi mentességet, véglegesen megállapította a csanálosi sváb lakosok közigazgatási szervezetét és rendezte úrbéri szolgálataikat. Az erről szóló közigazgatási és úrbéri szabályzatot Múlsz János károlyi és csanálosi plébános véleményének meghallgatása után 1721 jan. 1-én állította össze Károlyban. Az első hét pont a községi közigazgatás szervezetével foglalkozik. Válasszanak a lakosok egy alkalmas főbírót, egy albírót és általános szavazással a gazdagabbak és a szegényebbek köziil hat-hat, összesen 12 esküdtet. A fontosabb közügyeket csakis a közgyűlés végezheti el, a csekélyebb jelentőségííeket a fentnevezett elöljáróság is elintézheti. A bírók és esküdtek esküt tartoznak tenni, hogy igazságosan fognak ítélkezni és méltányosak lesznek a közterhek elosztása és a földesúrnak járó adók behajtása körül. Az elöljáróság és a község közönsége válasszon három kerülőt az erdők és vetések őrzésére, valamint egy egyházfit a templomi vagyon kezelése és a plébániai adó beszedése céljából. A csapos jómódú ember legyen, hogy a leszámolásnál esetleg mutatkozó hiányokat fedezni tudja. Egy későbbi írással közbeszúrt pont arról intézkedik, hogy a község bírája tartozik a plébánost a hívek nevében kifizetni. A hátralevő hét pont a csanálosi sváb lakosok úrbéri kötelességeit sorolja fel. Minthogy a letelepedésük óta eltelt kilenc év alatt az uraságtól kapott igavonó jószág segélyével tehermentes gazdaságokat szereztek, ezért áz egész telkes gazdák évente 30 napot tartoznak földesuruknak szolgálni. A jószággal bírók 15 napot jószággal s 15 napot kézi munkával, a jószággal nem rendelkezők pedig az összes 30 napot kézi munkával kötelesek ledolgozni. A kőművesek mellé ép úgy, mint eddig, egy egész telek után bizonyos számú napszámot kell adniok. Az évi földadó egész telek után 4, féltelek után pedig 2 rajnai forint lesz. Tartoznak összes őszi és tavaszi terményükből kilencedet adni, ezenkívül az uraság részére egyenlő arányban kendert és lent fonni. A sátoros ünnepeken és ú jévkor minden lakos élelmiszert, s minden jószággal bíró gazda egy szekér tűzifát ad az uraságnak. A 12 forinttal kezdődő nagyobb bírságok a földesurat illetik, a 12 forinton aluli birságok egyik fele a bíráké, másik fele a községé. A malomra való felügyelet és a fenntartásához szükséges munkálatok elvégzése a község feladatai közé tartozik. A négy erdő köziil kettőben tilos a favágás, a másik kettőben pedig a telkek aránya szerint osztandó fel a fa mennyisége. A kocka- és kártya játékot a szabályzat 12 forint büntetés terhe 8 2 Y. ö. 1721 március 1.-én Károly várában kelt latin nyelvű mentességi levelét (Okm. 29.). A mentességi levél bevezető soraiban egy pár szóval megemlékezik a gróf az 1720.-iki sváb telepítés tényéről és céljáról. Azt mondja, hogy azért hozatta le Őfelsége beleegyezésével Svábországból és telepítette le Fény községbe ezeket a családokat, hogy az elpusztult ország népének a szolgálatok és közterhek viselésében segítségére legyen, másrészt hogy a nép számát szaporítsa. Dr. Vonház I.: A szatmármegyei német telepítés 3
