Vonház István: A szatmármegyei német telepítés (Pécs, 1931)

Történeti áttekintés (a sváb telepesek régi hazájáról)

XIX szere. A lakóház, a gazdasági épületek kihelyeződtek a községhői a földekre, s az így kialakult gazdaság azután a legszigorúbb törzsöröklési rendszerrel az apáról osztatlanul a legidősebb fiúra szállott. A birtok megoszlásnak ez a módja hátrányos volt a népesség sűrűsödésére ezen a vidéken: a lakosság feleslege kénytelen volt kivándorolni. A XVIII-ik század háborúin kívül ezek a települési és gazdasági viszonyok is hozzájárultak a felsősváb területről jövő kivándorláshoz. Ennek a vidéknek az északi részében szerencsésebbek voltak a viszonyok, itt inkább megmaradt a faluközösség rendszere. A mai Württemberg 64 járásra (Oberamt) és 4 körzetre oszlik (Neckarkreis, Schw arzwaldkreis, Jagstkreis, Donau kreis). A dunai körzetben foglal helyet a minket érdeklő felsősváb terület (Oberschwaben). Minthogy a szatmármegyei németek a katholikus felsősváb területről származnak, nem lesz érdektelen az 1925 június 16-iki népszámlálás alapján kimutatni a katholikus lakosság arányszámát a dunai körzet ama járásaiban, amelyekből a szatmármegyei svábok zöme kivándorolt. össz- Katholakosság likusok Biberachi járás 39.460 34.293 Laupheimii járás 29.425 25.482 Leutkirchi járás 28.616 26.975 Ravensburg! járás 50.417 41.995 Riedlingen! járás 26.716 25.422 Az egész dunai körzetben 595.695 570.722 Saulgaui járás Tettnangi járás Waldseei járás Wangeni járás Egész Württembergbcn Összlakosság 30.487 35.748 30.728 28.061 Katholikusok 29.099 50.836 29.443 26.232 2,580.235 796.870 Amint a fenti táblázatból láthatjuk, a dunai körzet eme járásaiban a lakosság túlnyomó többsége katholikus ép úgy. mint két századdal ezelőtt. Az egyező vallás is egyik bizonyítéka annak, hogy a szatmármegyei németek zöme erről a területről származik.