Vonház István: A szatmármegyei német telepítés (Pécs, 1931)
Új sváb községek keletkezése 1803 után
173 valamely sváb községből 1): külföldről telepedett 4 (még pedig 1804-ben 1, 1806-ban 2, 1808-ban l). 60 4 A beköltözőitek túlnyomó része Erdődről és Nagymajtényból származik. A madarásza új svábok nem voltak megelégedve a földméréssel. Míg ugyanis a régi oláh lakosoknak egyenlő mennyiségű és minőségű szántóföld és rét jutott, a svábok kevesebb szántóföldet kaptak. S eme kisebb szántóföldek után ép úgy kellett adózniok és szolgálatot teljesíteniük, mint az oláhoknak. Szántóföldjeiket csak minden harmadik esztendőben használhatták, t. i. a gabonatermés évében. Amikor ugyanis kukoricát vetettek, az oláhok pünkösdig megetették; az ugar ideje alatt pedig semmi hasznát sem vették a földjeiknek. Egy-egy oláh gazda három-négy rétet is kapott egy végiében, a sváboknak a mérnök csak a gazosát adta, amely nem rétnek, hanem szántóiföldnek felelt volna meg. Még elegendő számú állatot sem tarthattak rét hiánya miatt. Mindé bajok orvoslása végett 1808 januárjában az erdődi úri székhez fordultak, amely utasította az erdődi mérnököt, hogy vizsgálja meg a panaszt és tegyen róla jelentést személyes véleményének hozzáadásával. 60 5 Az erdődi mérnök felszólította a nagymadarászi gazdák közönségét, hogy jelöljön ki valamely területet a határon a sváb gazdák hiányos szántóföldjeinek pótlására. A nagymadarászi határban azonban nem maradt felméretlen föld egy tenyérnyi sem. még a vízállásos részeket is kiosztotta a mérnök a lakosok között a földméréskor. Kárpótlást pedig nem kaphattak sehol sem a gazdák a hasznavehetetlen földekért, s rét sem jutott nekik elegendő. A hiányos szántóföldek pótlására mindazonáltal felajánlották a falu végén fekvő ökörkertet, csak arra kérték a mérnököt, hogy ne az erdőből mérje ki a hiányzó földeket s ily értelemben tegyen előterjesztést a jószágkormányzónak is. Az erdőt ők jó karban tartották, utakkal látták el. s így nem szívesen vették volna annak megcsonkítását. Nagy kárára lett volna ez mind az uraságnak, mind nekik. Erről 1808 júniusban értesítették a mérnököt. 00 6 A nagymadarászi oláh jobbágyok (örökös gazdák is) siettek (isztázni magukat a sváboknak ama vádja alól, hogy a rétek javát ők kapták a földméréskor. Az oláh gazdák irtották ugyanis ki a határ egy részét még a svábok érkezése előtt s minthogy ezért semmiféle javadalmazásban nem részesültek. Károlyi József rendelkezése értelmében elsőbbséget nyertek a rétek felmérésekor. De nem jutott nekik sem mindnyá juknak az irtott elsőrendű rétekből, ők is kaptak a gazosából. A svábok persze szintén igényt tartottak a jó rétekre, amihez — az oláhok véleménye szerint — nem volt joguk. Hisz úgyis jutott a sváboknak a szántóföldek felosztásánál nyilas (irtott) terület elég. Ennek alapján az oláhok 1808 júniusá60 4 V. ö. az 1804—1810-ig terjedő erdődi anyakönyveket. 60 5 V. ö. a nagymadarászi új sváboknak az erdődi úri székhez intézett magyar nyelvű folyamodványát 1808 január 15.-ről (Okm. 193.). 60 6 V. ö. Nagymadarász összes gazdáinak az uradalmi mérnökhöz intézett magyar nyelvű kérvényét 1808 június 21-ről (Okm. 194).
