Vonház István: A szatmármegyei német telepítés (Pécs, 1931)
Új sváb községek keletkezése az 1790-es években
164 két templommal és 2 plébánossal. A Károlyiak a község 6/ 8 részét bírták, volt itt 48 házzal bíró gazdájuk és 5 zsellérük. 50 5 Józsefházára 1794-ben költözött az első három sváib gazda, még pedig Túrterebesről 1, Krasznabéltekről t és Kálmándról 1: 1795-ben külföldről érkezett 1 sváb gazda. 56 6 Ennek a négy józsefházi új sváb gazdának a részére Borsitzkv Pál jószágfelügyelő Szatmár megye rendeitől a vármegyei adótól és más megyei terhektől való mentességet kért arra az esetre, ha ezek a svábok telkeikre házakat építenének. Borsitzky a jövendő józsefházi új telepesek számára is folyamodott némi könnyebbítésért. A vármegye fel is mentette ezt a négy sváb gazdát az 1795. évre mindennemű megyei dologtól és fuvartól. A jövendő józsefházi új svábokra nézve pedig úgy határozott, hogy. maradjanak érvényben a vármegyének az új telepesekre vonatkozó régebbi rendeletei. 56 7 Az 1796-ik év folyamán 5 sváb gazda költözött Józsefházára, még pedig Túrterebesről 1, Nagymajtényból 1, Erdődről 1, Mezőpetriből 1 és valamelyik sváb községből szintén 1. 1798-ban 4 új sváb gazda jött a helységbe, még pedig Szakaszról 1, Szinfaluból 2, valamelyik sváb községből 1. úgyhogy 1798 késő őszén már 15 sváb gazda lakott Józsefházán. Ezek a svábok nagyon panaszkodtak, hogy a vármegye igen megterheli őket dologgal, így a hidak és útak csinálásával, főképen azonban a szüntelen fuvarozással. A fuvarozás annál nehezebbükre esett, mivel fáradságukért semmi díjazásban nem részesültek, kivéve azt az egy esetet, amikor báró Vécseyt Nagykárolyig vitték. Ő azonnal kifizette a fuvardíjat a kezükbe. 566 C'somaköz™* tulajdonképen a legrégibb sváb telepítések közé vétel által szerezte meg; 1747-ben eladta Bethlen Ádámnak, de már 1752-ben 10.000 forintért visszaváltotta tőle. A királyi adománylevél 1776 november 2.-án érkezett le. Az 1776,-i átadás alkalmával Józsefháza 6 7/8 telekkel és 1 paraszttelekkel szerepelt. Az uraságnak volt azonkívül itt 100 hold szántóföldet és 16 hold rétet kitevő majorsága: szedte a kilencedet és az 1776 nov. 2.-i ecsedi adomány alapján a tizedet is (Y. ö. Éble Gábor és Pettkó Béla idézett művének első kötetét. 177. old.). A plébánia 1807 óta áll fenn; az első anyakönyvek 1808-ból valók. Józsefháza azelőtt Sárköz község fiókegyháza volt. Józsefháza község lakosainak száma a szatmári püspökség schematismusai alapján: 1808-ban: 205 r. k.;1912-ben: 401 r. k„ 647 g. k., 553 ref., 19 izr.; 1930-ban: 411 r. k., 575 g. k., 356 ref., 12 izr. 56 5 Y. ö. Károlyi Antal gróf birtokainak 1779. évi kimutatását (Okm. 164.). 56 0 V. ö. a józsefházi új sváb lakosoknak magyar nyelvű összeírását, melyet Gáli István (valószínűleg községi jegyző) készített 1798 nov. 21.-én minden bizonnyal a jószágfelügyelő részére (Okm. 188.). 56 7 V. ö. Kengyel Lajos szatmármegyei aljegyzőnek a járásbeli szolgabíróhoz intézett magyar nyelvű leiratát i795-ből (Okm. 189.). 50 8 Kisközség. Nagykárolytól délnyugatra. A Kaplony-nemzetségből származó Károlyi-családnak első foglalású ősi birtoka. 1342-ben Márton, a község urai, felvette ! a Csomaközy nevet. A férfiág Csomaközy Zsigmonddal 1768-ban kihalt. Károlyi Sándor Gsomaköz egy részét 1721-ben elcserélte a Csomaközi-örökösök éradonyi és vasadi birtokával. Csomaközy Péter unokáját báró Mészáros János tábornok vette feleségül. Ez a Mészáros az 1790-es években a szomszédos falvakból katholikus svábokat hívott a helységbe. — Csomaköznek már a XIII. században volt plébániája, amelyet azonban a protestánsok a templommal együtt elfoglaltak és. csak 1840-ben szállott vissza a katholikusokra a templom és a plébánia. Csorna-
