Vonház István: A szatmármegyei német telepítés (Pécs, 1931)
Új sváb községek keletkezése az 1750-es években
126 Az 1752—1756-ig terjedő időben 71 kálmándi sváb lakos szerepel, akik közül a szomszédos sváb községekből költözött be 49 (és pedig Csanálosról 16, Mezőfényről 5, Nagykárolyból 15, Kaplonyból 5, Mezőpetriből 1, Nagymajtényból 6. valamely sváb községből 3). Külföldről telepedett 22 (még j>edig: 1752-ben 4. 1753-ban 7, 1754-ben 6, 1755-ben 4, 1756-ban l). 39 0 A bekültözöttek legnagyobb része Csanálosról és Nagykárolyból, mint a két tőszomszédos sváb községből vándorolt be. 1760 januárjában 48 kálmándi sváb férfi vette igénybe az uraságtól engedélyezett fát. Ezek közül 12 régi kálmándi lakos volt, Nagykárolyból jött át 10, Nagymajtényból 6. Csanálosról 4. Mezőfényről 2, Kaplonyból 1, Krasznabéltekről 1. valamelyik sváb községből 4, új telepes külföldről 8. 39 1 Kálmánd fejlődése még meglepőbb volt, mint Gilvácsé, nem egészen egy évtized alatt 50 sváb család telepedett ide. Király daróc 39 2 ugyancsak az ecsedi vétel alkalmával (1746 december 24-én) lett Károlyi-birtok. Svábok azonban már ezen időpont előtt is laktak a községben, még pedig már 1745 tavaszán. Erre bizonyossággal következtethetünk az erdődi sváboknak Károlyi Ferenchez intézett 1743 április 26-i folyamodványából, amelyben azt mondják, hogy az erdődi magyarok kilakoltatása esetén a szomszédos községekből több sváb gazda szállana Erdődre, így Királydarócról is négy vagy öt gazda. 39 3 Ezeknek a sváboknak a nevével azonban csak 1753-tól fogva találkozunk. Ebben az ÓA'ben egy külföldről jött új telepesről tudunk. 39 4 1757től 1760-ig terjedő időben pedig 50 királydaróci sváb lakos fordul mónd svábjai tulajdonképen a nagykárolyi határnak egy részén éltek, ezért Piispöky a kálmándi sváboknak Nagykárolyba való áttelepítését javasolta, noha Kálmánd 1755-ben már „jó falu" volt. Piispöky véleménye szerint a kálmándiak eddigi munkáját fel kell becsültetni vagy 1 évi tehermentességet kell nekik adni Nagykárolyban. 39 0 V. ö. az 1752-től 1756-ig terjedő kaplonyi anyakönyveket. 39 1 V. ö. az 1760 január 24.-i kálmándi fajegyzéket (Okm. 148): összesen 59-en kaptak fát, ezekből 48 sváb volt. 39 2 Szatmármegyei nagyközség Nagykárolytól délkeletre. 1382-ben királyi birtok volt, 1395-ben Zsigmond király Csáky Györgynek adományozta. 1557-ben Izabella királyné Báthory Györgynek ajándékozta. Később a szatmári várhoz és Erdőd községhez csatolták. 1685-ben Királydarócot Ecsedhez írták össze és a Rákóczi-család tulajdonába ment át. 1724-ben becsértéke az Aspremontok javára 10.349 forintot és 20 krajcárt tett ki. 1736-ban Károlyi Sándor Királydaróc egy részét 3000 forintért vette meg Draschkovich Ádámtól. De már 1737-ben Linkner Mihályra íratta ezt a részt, úgyhogy a Linkner-család és ennek örököse az Irinyi-csalód Királydaróc Vz részét, azaz 30 gazdatelket bírt (V. ö. Éble Gábor és Pettkó Béla idézett művének I. kötetét, 87, 88. old.). — A régi parochia 1758-ban állíttatott helyre, első anyakönyvei 1757-ből valók. Régi kath. templomát a reformátusok elfoglalták, az új kath. templom 1758-ban épült. — Királydaróc község lakosainak száma a nagyváradi püspökség schematismusai alapján 182í-ben: 457 r. k„ 1200 g. k„ 530 ref., 2 luth., 80 izr.; 1854-ben: 625 r. k., 1015 g. k., 537 ref., 1 luth., 83 izr.: 1896-ban: 784 r. k„ 841 g. k„ 589 ref., 160 izr.; 1930-ban: 761 r. k„ 1100 g. k.. 1 g. k„ 590 ref., 160 izr. 39 3 V. ö. az erdődi sváboknak Károlvi Ferenchez intézett folvamodványát 1745 április 26.-ról (Okm. 159.). 39 4 V. ö. az 1753.-Í nagymajtényi anyakönyveket.
