Vonház István: A szatmármegyei német telepítés (Pécs, 1931)

Mezőpetri benépesítése

108 tés, lianem csak a régebbi sváb községekből való átköltöztetés. Mezőpetriben 1720-ban 30 gazdatelek volt a közbirtokosok kezén s ezek közül 16 Csomaközy Zsigmond tulajdona. 31 0 A község többi része a Károlyi-családé voll. Károlyi Sándor azonban a családi részt elzálogosította 1725-ben 416 forint 40 krajcárért Pap János­nak. 31 1 Ez 1725 őszén másmegyebeli jobbágyokkal akarta Mező­petrit benépesíteni és Szatmár megyétől az új telepesek számára 5 évi adó- és szolgálatmentességet eszközölt ki. Ezen idő leteltével minden egyes családnak egy arany földadót kellett volna fizet­nie. 31 2 1728-ban Károlyi Sándor visszaváltotta mezőpetri családi részét. 1751-ben fia: Károlyi Ferenc a mezőpetri családi birtokot 1000 tallérért Rácz Demeterre íratta, de már 1740 március 51-én ez utóbbinak gróf Csákv Constanciával kötött titkos házassága miatt visszavette tőle. 31 1 Eképen 1755-ben Mezőpetri fele a Károlyi­család öröklött birtoka volt. A Károlyiak ezenkívül is szereztek maguknak örökösödési jogon a Vetósy családtól egy részt, amelyre királyi beleegyezést is nyertek. 31 3 Bátran állíthatjuk tehát, hogy már 1740-ben. a svábok áttelepítésének megkezdésekor is, a köz­ség kétharmada a Károlyi-család tulajdona volt. 1740 tavaszán különben 26 népes és 27 puszta telek volt Mező­petriben. A gazdatelkek elnevezései bizonyítják, hogy a község akkori és régi lakosai magyarok voltak. 31 4 Az első sváb gazda 1740 július hóban jött át Fényről Mező­petribe s utána ebben az évben még 6 gazda érkezett ugyancsak Fényről. 1741-ben 23. 1742-ben pedig 14 gazda költözött a köz­ségbe. úgyhogy Mezőpetrinek 1742 június havában már 44 sváb gazdája volt. Ami az átköltözöttek régi lakóhelyét illeti. Mező­fényről 15. Csanálosról 9. Nagymajtényból szintén 9, Erdődről 7, Kaplonyból 5. Krasznabéltékről 1 sváb gazda ment át. így hát valamennyi sváb község részt vett Mezőpetri benépesítésében. Pontos adataink vannak a nagykárolyi uradalom valamennyi többi sváb községének helyzetéről az 1742. év június havából. Csanáloson lakott ebben az időben 89 sváb gazda, ezek egy Nagy­majtényból és egy Krasznabéltekről átköltözöttön kívül valameny­nvien régi csanálosiak voltak. A 16 zsellér közt volt 2 régi. egy Nagymajtényból, 7 Erdődről. 2 valamelyik sváb községből átköl­tözött és 4 új telepes külföldről. Csanálosról Mezőpetribe költö­zött 5 gazda és 1 külföldről jött ú j telepes zsellér. mári püspökség schematismusai alapján: 1808-ban: 897 r. k.; 1912-ben: 1373 r. k., 49 g. k„ 33 ref.; 1930-ban: 1536 r. k„ 28 g. k., 4 ref. 31 0 V. ö. a mezőpetri közbirtokosok magyar nyelvű névjegyzékét 1720-ból (Okm. 120.). 31 1 V. ö. Éble és Pettkó idézett művének I. kötetét, 19. old. 31 2 Y. ö. Szatmár vármegyének magyar nyelvű nyilt levelét az új mező­petri telepesek adómentességéről 1725 szeptember 26-ról (Okm. 121.). 313 y 5 Püspöky István grófi levéltárnok kéziratos művét: „A gróf Károlyi birtokok és jószágok leírása 1755-ben." Kár. Levt. Ladula 172. 31 4 V. ö. Mezőpetri magyar nyelvű telekkimutatását 1740 ápr. 25-ről. A telek­kimutatást bizonyára Károlyi Sándor készíttette a csakhamar megkezdett át­telepítés célzatával (Okm. 122.).

Next

/
Thumbnails
Contents