Vonház István: A szatmármegyei német telepítés (Pécs, 1931)
Az 1733. és 1735.-iki telepítések. Kaplony benépesítése
89 18. Az összeírás mindkét hajón a bíró nevével kezdődik, a második hajó bírája mint béltelki bíró szerepel, valószínűleg azért, mivel a hajó 24 gazdája közül 15 Bélteken telepedett le. Ügy látszik, már a hajón előre kijelölték minden egyes telepesnek jövendő lakóhelyét. A két bíró sajátkezű aláírásával bizonyítja a névjegyzék végén az összeírás hiteles voltát. 2* 5 Az új telepesek nagv része (20 gazda) Béltekre költözött: Nagymajtényba ment 8, Kaplonyba 7 gazda. 22 6 Károlyi Sándor legközelebbi gondja Kaplony 22 7 község benépesítése volt. Kaplony egyike volt a legrégibb szátmármegyei sváb telepítéseknek. Amint fentebb láttuk. 1712-ben 62 sváb gazda telepedett le ebbe a községbe s ezek közül 27 megszökött, 5 pedig meghalt. 22 8 A megmaradóit 50 gazda legnagyobb része 1714-ig szintén megszökött, csak 10-en költöztek át Csanálosra. 22 9 Ezen időtől fogva Kaplony megszűnt mint sváb község. Neve hosszú évek után 1728-ban fordul elő ú jra az okiratokban. 1728-ban 2 sváb család fordul elő Kaplony ban, mind a kettő új telepes. 1732-ben 8 személy szerepel a községben, akik közül Erdődről költözött be 1, valamelyik sváb községből 2, új telepes külföldről 5. 1733-ban 1 új telepesről van tudomásunk. 1734-ben 8 személy fordul elő a községben, akik közül Nagymajtényból jött 22 5 V. ö. az 1733 május 3-án Pozsonyban kelt latin nvelvű összeírást (Okm. 83.). 22 6 Y. ö. ezen községek későbbi összeírásait. 22 7 Kaplony szátmármegyei község, a Kaplonv-ncmzetség legősibb, első foglalású közös birtoka. Az ötödik hadsereg kapitánya Kund volt. aki a Nvir vidékén (a Nyírségben) telepedett le. Fiai voltak Cusckid és Cupian (Kaplyon). A kaplonyi kolostort 1080-ban alapították és 1272-ben már virágzó monostor volt. 1334-ben és 1570-ben megmentették a Károlyiak nemzetségük többi családjával szemben a Zopoy nevű birtokot a kolostor számára, amely 1479-ben mint kéttornyúi nagy monostor szerepel. Kaplony története egyébként azonos Nagykároly történetével. 1418-ban a Domahidyak bírták, 1435-ben az Urayak, a Tvukodyak és Domahidyak közösen. 1468-ban Endrédi Nagy Ferenc zálogba vette Kaplonyt Károlyi Lászlótól, de 1473-ban már visszaadta neki. A Vetésyek is birtokoltak itt egy részt, ezt azonban Károlyi Péter 1544-ben a Vetésvek magvaszakadása esetere magának szerezte meg. 1711-től 1718-ig Károlyi Sándor újjáépíttette a templomot és a kolostort. 1719-ben ferencreudi barátokat telepített oda. A családi sírboltot 1740-ben állította fel Károlyi Sándor. 1734-ben a gazdatelkek így oszlottak meg Kaplonyban: Károlyi Sándor birtokolt 10 népes és 25 pusztatelket; Yayné bírt 12 népes és 11 pusztatelket, a Bagosyaknak volt 4 népes és 1 pusztatelkük: 12 telek különböző birtokosé volt. A királyi tizedet a gróf Károlyi-család Kaplonyban az ecsedi adomány (donatio) alapján (1776 nov. 2.) nyerte (V. ö. Éble Gábor és Pettkó Béla idézett művének I. kötetét, 10—12. old.). A községnek 1726 óta vannak anyakönyvei. Kaplony község lakosainak száma a szatmári püspökség schematismusai alapján: r. k. g. k. g. kel. ref. izr. 1808-ban: 438 1912-ben: 1388 256 312 1 1930-ban: 1800 262 1 297 13 22 8 V. ö. az 1712-i kaplonyi összeírást (Okm. 6.). 22 9 V. ö. az 1714 márc. 30-i csanálosi összeírást (Okm. 16.).
