Vertse K. Andor (szerk.): Az 50 éves Nyírvidék albuma (Nyíregyháza, Jóba, 1928)

Deési Sándor: A nyíregyházi színjátszás ötven éve

gadéros, Olympia, Per Gynt, Marika, Postáslány, Offenbach, Mese az Írógépről, Csókról-csókra, Brodway, Madarász, Csak egymás után Uraim!, Világbajnok, Az utolsó bölény, Kossuth, Orlov, Alexandra, Cigánykirály, Az első férfi, Trojka, A nóta vége, A biborruhás asszony, Éva, Csárdáskirálynő stb. stb. Kiemelkedő pontja volt a szezonnak az Ibsen centennáriumára rendezett est, mikor is a Peer Gynt előadása előtt Kardos István városi kulturtanácsnok ünnepi beszédet tartott. Később Schubert centennáriumát is megünnepelte a színház a «Három a kislány» előadásával. Az ünnepi beszédet ez alkalommal Kuthy Sándor mondotta. Nem lehet szó nélkül hagyni az Alapi Nándor-íéle Országos Kamara-Színház nyiregyházi előadásait sem. 1927-ben novemberben, 1928-ban szeptember végén és október elején rendezett Alapi társulata több előadást. Színészei mindig a javából valók, de sokan nem tudnak megbarátkozni a színpad diszlettelenségével. Különösen is hat, ha a Senki-szigete csupa csupa függönyből van összetákolva. A legutóbbi két évben (1927—1928) bebizonyosodott, hogy Nyíregyháza lakoss^át ä farsangi alkalmatosságok annyira elvonják a színháztól, hogy dacára a nem farsangolók lelkes óhajának, nem tanácsos a színházat megnyitni. így történik az, hogy Gulyásékat 1929-ben nem látjuk egészen ibolyanyilásig, de tán annál biztosabban kibírják a búzavirágig. A jövőbe nézők azonban az új szinházpalota felépítését is látják a mai kaszinóépület helyén hatalmas oszlopos csarnokkal, (s végre-valahára díszletraktárral) nagy művészek, nagy szerzők szobraival és persze a tömegestül befelé tóduló elegáns közönséggel, melynek hamarosan bőviben lesz a rohamosan kifejlődött Nyíregyháza. Amilyen rátermett polgármesternek ismerjük dr. Bencs Kálmánt, még ezt is megcsinálja: Nagynyiregyháza új szinházpalotáját! 79