Vertse K. Andor (szerk.): Az 50 éves Nyírvidék albuma (Nyíregyháza, Jóba, 1928)

Téger Béla: A Nyírvidék ötven esztendeje

tanulmányairól számol be, Benkö András tanfelügyelő pedig Svájcból küldte érdekes megfigyeléseit. Legyünk mi is pozitiv emberek, mint azok voltak, akik meghaltak a hazáért.... Legyünk mi is pozitiv emberek, mint azok voltak, akik meghaltak a hazáért — mondotta Horthy Miklós kormányzó, a Hősök szobrának leleplezésénél. A Nyírvidék 49-ik évében Nyíregyháza nagy fejlődésen ment át. Egy óriási páratlan előretörés jellemzi az 1928. évet, ami szinte egyedülálló a vidéki városok történetében. Büszke bérpaloták, virágos parkok, ragyogó fényt árasztó Ívlámpák, újonnan kövezett utcák, új városrendezési tervek beszélnek ennek az esztendőnek a termékenységéről. Ez évben épül fel a Luther-ház és a Katholikus palota monumentális épületei, számos új 1—2 emeletes ház és egész sereg földszintes ház bujt ki hirtelen a földből. A törvényszékre ujabb emeletet húznak, mert szűknek bizonyult Justitia palotája. A Széchenyi-út nyílegyenes testét virággruppok diszitik. Parkírozzák a Kálvin és Luther tereket, a régi Nyíregyháza nagy parkja, a Népkert is sorra kerül. Csinos kerités veszi körül a szépen elrendezett parkszerű kertet. Tervszerűen fásitják az utcákat, rendezik a Bujtost, uj utakat törnek a megnagyobbodot forgalom jobb lebonyolítása végett. — Rohamosan nő az autóforgalom, puffognak a motorkerékpárok. A rádió előfizetők száma nagy mértékben emelkedik. E rohanó, lázas fejlődésben a Nyírvidéknek oroszlánrésze A'olt. Cikkei, ismertetései, új eszmékre serkentőleg hatottak. így a Hősök szobrának elhelyezése körül hosszabb cikkekben ismertette a különféle megoldásokat. Előbb ugy tervezték, hogy a Széchenyi utca tengelyébe kerüljön, majd felvetették, hogy a Kossuth-szobrot kellene másfelé elhelyezni, mig azután fele~460