Vertse K. Andor (szerk.): Az 50 éves Nyírvidék albuma (Nyíregyháza, Jóba, 1928)

Téger Béla: A Nyírvidék ötven esztendeje

mögött és körülötte pedig a gyászolók sokasága és hosszú kocsisor kisérte ki a halottat az északi temetőbe. A simái Garay Kálmán dr. városi tanácsos búcsúzott az elhunyttól egykori kartársai, a városi tisztviselők nevében, mig a Jóba-nyomda munkásainak búcsúját Kazimir Károly tolmácsolta. A két búcsúztató minden szava ékes bizonysága annak a nagy és a simái sem szűnő szeretetnek, amellyel Jóba Eleket szerették barátai, kartársai, munkásai. Gyászdal közepette helyezték el koporsóját a családi sírboltban, ahol vele marad egy egész társadalom szeretete, tisztelete!.» Jóba Elek fenkölt szelleme ma, tiz esztendő után is sértetlenül él a szerkesztőségi és kiadóhivatali helyiségek munkás levegőjében. * Jóba Elek halála után alig két héttel, szeptember 6-án egy másik haláleset döbbentette meg Szabolcsvármegye közönségét. Meghalt Jósa András, a múzeumalapító, az áldott jóságú orvos, az országoshírü nagy tudós, kiváló zsurnaliszta, örök bohém

:. Meskó László főispán a kabinetváltozás következtében felmentését kérte. Forradalom előtt! Október elsején a katonai és polgári hatóságok a megváltozott viszonyokra való tekintettel éjszakai telefonszolgálatot kértek. Terjed a spanyolnátha Nyíregyházán. Szabolcsban felfüggesztették a kényszerrekvirálást. A vármegye az október 8-i közgyűlésen a perszonál unió mellett foglalt állást. «Nem lehet tovább közösségben élni Aasztriával!» — vallották a gyűlésen. Október első felében mind nagyobb nehézségek merülnek fel a megye élelmezése körül. ~396