Vertse K. Andor (szerk.): Az 50 éves Nyírvidék albuma (Nyíregyháza, Jóba, 1928)

Téger Béla: A Nyírvidék ötven esztendeje

mozgalomhoz, kellemes társadalmi élethez voltak szokva és itt temetői csöndet találnak. Van ugyan Nyíregyházán néhány egylet és kör, a miknek hivatása volna a csönd helyére egy kis pezsgést varázsolni, de ezeknek elég gondot okoz az, hogy fennállhassanak. Egyleti szellem alig van és a tagok tagsági dijaikat immel-ámmal fizetik, ugy hogy az egyleti pénztárakban valami nagyobb kezdeményezésre nines is pénz. Ha sorra vennénk az egyleteket, mindenütt jutna egy-egy kis hely, az elismerés mellett a kritikának. A Jótékony Nőegylet a legegilisabb, de ez a derék és törekvő kis egylet meg annyi kötelezettséget vállalt magára, hogy alig birja pénzerővel. Most a városi szegényház felállítása talán javítani fog helyzetén. Az idén már eddig is adott életjelt magáról a szüreti mulatsággal, a vezetőség elismerést érdemel ezért az újításért. A Bessenyei Kör új vezetőségével sokat enged reményleni, pár hónap alatt majd megválik, hogy eltalálja-e a közönség szivéhez az utat és kezébe veheti-e — a mire hivatva van — a vezetőszerepet. A polgári olvasó-egylet derekasan megállja helyét és betölti hivatását; de nagyobb társadalmi emóciót hiában várnánk tőle. A kaszinó pedig a mult évben meg nem tartott fényes kaszinói bál óta nyugszik babérain. Tulajdonképeni szépen betöltött hivatásán felül talán összes érdeme az, hogy kiváló kibiceket nevel a társadalomnak. Az izraelita nőegylet sem hallat magáról, de a csend — legyünk optimisták — a társadalmi élet számára egész csapat kedves meglepetést rejtegethet. A kereskedő ifjak egylete még nem állította össze programmját véglegesen az idei szezonra, innen is remélhetünk egy-két kellemes estét. 281