Vertse K. Andor (szerk.): Az 50 éves Nyírvidék albuma (Nyíregyháza, Jóba, 1928)

Téger Béla: Nyíregyháza az eszlári per éveiben

gyűlési plénum elé vigyék az ügyet. A közgyűlés az ^utóbbi mellett döntött. A nyolcvanas években sok hasonló ügy volt az országban. TISZAESZLÁR. A »Nyírvidék« harmadik évfolyamában olvassuk az első híradást a nyolcvanas évek élethullámait a vad viharok erejével örvénybe kavaró eseményről, a tiszaeszlári rejtélyről. A kis elhagyatott ti'szaparti község nevét a világhírek leghangosabbjai közé hajszolja a vérvád rettegett misztériuma. A »Nyírvidék« a legmagasabbra szökő szenzációláz idején is megőrzi tárgyilagosságát és hasábjain a higgadt megfontolásnak, a szenvedelmek felett parancsoló objektivitásnak ad teret. A »Szabolcsi Közlöny«-ben megjelent támadó cikkekkel szemben a Nyírvidék sorai között villan meg a védelem kemény acélú pengéje, amelyet akkor Cyrano hidegvérével és biztosságával kellett forgatni. Ennek a tárgyilagosságnak erős etikai bázisán volt bátorsága a »Nyírvidék«-nek kimondani az igazat jobb felé is, balfelé is. Három vezércikk jelent meg akkor a »Nyírvidék«-ben három egymásután következő vasárnapon és ezek a vezércikkek már jóval a nagy per lezajlása előtt rávilágítanak a tiszaeszlári eset tanulságaira. A tiszaeszlári közbiztonságra jellemző az a híradás, amelyet a »Nyírvidék« 1882. évi első számából olvasunk. A hír elmondja, hogy a községben január 4-ére előljárósági választást tűztek ki és erre az alkalomra negyven katonát vezényeltek ki Tiszaeszlárra Nyíregyházáról. Solymosi Eszter eltűnéséről a »Nyírvidék« első híradása a következő : »A tiszaeszlári leány eltűnése tárgyában az igazságügyi miniszter sajátkezüfeg írt a napokban a nyíregyházi kir. törvényszék elnökéhez s felhívta az eddig felmerült tényálladéknak haladék nélküli felterjesztésére. Az elnök, mint halljuk, tegnapelőtt már postára adta a kivánt felterjesztést« 211 13*