Vertse K. Andor (szerk.): Az 50 éves Nyírvidék albuma (Nyíregyháza, Jóba, 1928)

Francsics Vince: A Jósa-pilula

A Quina szót aztán a spanyolok elferdítették és lett belőle China. Linné a fát, amelynek kérgéből vagy héjából a gyógyító szert nyerik, elnevezte Chinchonának bizonyos Chinchon grófnő nevéről és tiszteletére, aki Limában 1638-ban a váltóláztól megszabadult e gyógyszer használata következtében. Chinchon grófnő különben Spanyolország legelőkelőbb családjából való. Az Ozorió házból származott, mely házat kasztiliai IV. Henrik Astorga marquisjává emelt. A 8-ik marquis egyik lánya Ana 1592-ben tizenhat éves korában Salinas marquishoz ment nőül, ki előbb Mexikó, aztán Peru alkiráíya volt. Ez 1617-ben meghalt. Ana másodszor is férjhez ment 1621-ben Bovadolához, ki Chinchon grófja volt s Peru alkiráíya lett, s yígy Ana, most már Chinchonné újra Limába költözött. Ekkor esett a fentemiitett váltólázba 1630-ik év körül don Juan Lopez, Lora főbiráját, egy indus orvos a Quina-Quina gyógyszer által váltólázából kigyógyította. Amint Lopez arról értesült, hogy Chinchon grófnő hasonló lázban szenved hosszabb idő óta, küldött a grófnő orvosának egy csomó Quina-Quina fahéjt azon biztosítással, hogy az a váltóláz ellen csalhatatlan gyógyszer. És csakugyan a grófnő teljesen meggyógyult tőle. Midőn Chinchon gróf visszatért Spanyolországba, a grófnő hozott a Quina-fahéjból is; s igy az első volt, aki e megbecsülhetetlen gyógyítószert Európába behozta. Itt eleintén »grófnő«-fahéjnak, majd »grófnő-por«-nak nevezték és annak fontját a grófnő orvosa száz reálért árulta. Ezután a jezsuiták voltak e gyógyítószer legbuzgóbb terjesztői Európában, 1670-ben már por alakban kiildötték Rómába, ahonnan Lugo kardinális a rend tagjainak szétküldözte s azt a váltóláz ellen, mint biztos gyógyítószert alkal151