Vertse K. Andor (szerk.): Az 50 éves Nyírvidék albuma (Nyíregyháza, Jóba, 1928)

Téger Béla: A sajtó Nyíregyházán

zés után eltűnnek a váltakozó szerencsével prosperáló nyíregyházi újságok. Mikor Kmetty István, az első nyiregyházi ujságiró átjön Miskolcról, 1871 húsvétján feltámasztja a már-már elhaló «Nyíri Közlöny»-t. Ám Dobay Sándor az első lapkiadó és Kmetty István, az első ujságiró, nem tudnak összeférni és igy a «Nyíri Közlöny» megszűnik. Kmetty István nagyon népszerű Nyíregyházán. Gazdag, tekintélyes polgárok tömörülnek mögötte, akikből Lapkiadó Részvénytársaságot szervez és 1872 január i-én megindul a «Szabolcs» cimü hetilap. Mintegy három évig él a jól szerkesztett, komoly lap, maga, Kmetty István azonban egy esztendő multán otthagyja. Nyíregyházán ekkor egy uj nyomda létesül, s ez a Maurer Károly nyomdája. Kmetty hozzászerződik és 1874-ben megindítják a «Szabolcsmegyei és Hajdukerületi Közlönyét. Néhány hónap múlva «Szabolcsvármegyei Közlöny-re egyszerűsítik a lap cimét. Most már elevenebb a helyi sajtó iránt való érdeklődés. Egyszerre két-három újságja is van Nyíregyházának. A «Szabolcsvármegyei Közlöny» mellett egy ideig megjelenik a Kmetty által elhagyott s a kiváló várostörténeti református lelkész, Lukács Ödön által szerkesztett «Szabolcs», mig aztán 1875-ben megszűnik. Az 1873—74-es években néhány hónapig még egy harmadik lap is együtt fut a «Szabolcsvármegyei Közlöny»-nyel. Ennek: «Szabolcsi Lapok» a cime. Dr. Kovács Sándor szerkeszti az ellenzéki szellemű Nyíregyházán erős kormánypárti tendenciával. Persze rövidesen kimúlik. De 1875-ben el kell némulnia a «Szabolcs» című hetilapnak is, amelyet Lukács Ödön után Angyal Gyula szerkesztett. Ugy, hogy 1875-től 1879 novemberéig ismét csak egy lapja van Nyíregyházának: a «Szabolcsvármegyei Közlöny», amelyet az olvasóközönség röviden csak «AJ?zfó7zy»-nek nevez szeretettel, érdeklődéssel. 108