Pogány Erzsébet: A Szamos, Kraszna és Ecsedi-láp vízterülete (Budapest, Pax, 1927)
A vízterület általános leírása
5 Másik. igen feltűnő adatkülönbség az Almás patak 72 4 km-es hosszúsága a Vízügyi Közlemények ugyanazon évfolyamának 143. lapján, holott én Coradi-féle görbültségmérővel mérve, a legjobb akarattal sem tudtam 9-szeri mérés után 26'047 km-es hosszúságnál többet kimutatni, pedig minden — a térképen jelzett — legkisebb kanyarulatot igyekeztem figyelembe venni. Nagy az eltérés a Kraszna vízterületében, illelőleg hoszszúságában is. A Vízügyi Közlemények szerint 3685'59 km*, az Ecsedi-láp nélkül mérve; méréseim eredménye, az Ecsedilápot is beleértve: 4860 45 km 2. A Kraszna hossza az említett közlemény szerint 1944 km, í mi a szabályozás befejezése után 194'4-ről, 89 27 km-re csökkent. Nagy kerülővel jelöltem ki a Szamcs-Kraszna vízválasztó vonalat a n vugati részen az Alföld felé, de igyekeztem minden — az Ecsedi-láp felé vezető, vagy vezetett vizet a vízválasztón belül venni. Ez a magyarázata annak, hogy a Szamos teljes vízgyűjtő területe (Ecsedi-láp nélkül) a Vízügyi Közlemények fent idézett számában 18796'87 kin 2 területű, míg méréseim eredménye (Ecsedi-láppal együtt) 22180 45 km 2. Ezek többé-kevésbbé indokolt eltérések, de sokkal nagyobbak vannak a földrajzi kézikönyvek, tankönyvekben, lexikonokban stb. Méréseimkor a következő eljárást alkalmaztam: 1:75.CG0 katonai térképen a lehető legnagyobb gonddal jelöltem ki a Szamos—Kraszna—Ecsedi-láp vízválasztóit, aztán az eddig ismert legtökéletesebb mérő műszerrel, a Coradi-féle planiméterrel megmértem a vízterületet az egyes térképlapokon. A fokhálózat szerinti területadatokat 3 tizedesnyi pontossággal az állami Térképészeti Intézet bocsátotta rendelkezésemre. A mért részletterületek összegéül a fokhálózat területének összegét kellett kapnom. Méréseim módjáról és megbízhatóságáról bárki meggyőződhetik, azért közlöm a záróhibákat is. Hiánya munkámnak hogy a vízválasztót helyszíni szemle nélkül, csak a 75.000-es katonai térképre támaszkodva kellett kijelölnöm, pedig helyenkint, főleg a nyugati részen, ahol a Nyírség homokbuckái és zárt tavai között húzódik a vízválasztó, szükséges lett volna a vízválasztó bejárása is. De a mai körülmények között ez lehetetlen. A homokbuckás területen igyekeztem a 10ü-as szintvonalon maradva a vízválasztó vonalat kijelölni, bár helyenkint — a térszín egyenlőtlen volta miatt — ez sem lehetséges. A vízterületen kivül Corádi-féle görbültségmérővel felmértem a fővízválasztó hosszát és középmagasságát, azonkívül a folyók hosszát a sodorban. Az adatok nem egyeznek az általánosan használatos adatokkal, de a lehető leglelkiismeretesebb munkával s a lehető legtökéletesebb eszközökkel dolgoztam s a legújabban átjavított katonai térképeken
