Szohor Pál: Nyíregyháza az örökváltság 100. évében (Nyíregyháza, Jóba, 1924)

I. RÉSZ. A régi Nyíregyháza. - 2. dr. Nagy Jenő : Nyíregyháza természeti viszonyai

64 egykor az itt mindenfelé tenyészett s hogy tisztán csak az: emberi pusztításnak köszönhető, hogy manapság már csak nyomait találhatjuk. Az az általánosan ismert és elfogadott nézet tehát, hogy a Nyírség elnevezés a nyírfaerdők alapján származik, ezek után csak még jobban megerősödik. Azonban én a »Nyírség« és »Nyír« szavak eredetét kutatva, épen az ellenkező eredményre jutottam : azaz, nem a Nyírfák után kapta nevét a Nyír és a Nyírség, hanem épp ellenkezőleg, a »Nyír« név után kapta nevét a Nyírfa, a Betula. De hát akkor mit jelentett a »nyír« elnevezés ? Először is azt kell megállapítanunk, hogy a régi kutforrások többször használják a Nyír és Nyr elnevezést, mint a »Nyírséget«, sőt azt hiszem, hogy a »Nyírség« elnevezés egészen ujabb keletű. Különben magának városunknak nevében is, az »Ecclesia de Nir« lefordításának megfelelően benne van a »Nyír« szóÉppen ezért Nyíregyháza mindig hosszú í-vel irandó ! Van még hazánkban egy másik »nyír« terület is Erdélyben, Háromszékben, amely csodálatosképpen hasonló homokbuckás, mocsaras terület, mint a Nyírség s amelynek fenekeiben szintén nyírfaerdőkkel övezett lápok százai húzódnak meg. Ezt a területet régi jó székely-magyar nyelven mind a mai napig »Rétyi nyír«-nek nevezik, amennyiben Réty község határában fekszik. Ugylátszik tehát, hogy a »nyír« szó egykor mocsaras, lápos helyet jelentett. Tényleg Melius Péter 1578-ban megjelent Herbarium cimü könyvében egyik helyen a következőt olvashatjuk : »Toroknak öröme az szilvalevelü fű, sok terem a réteken, a nyírtáén«. Egy másik helyen pedig ez áll : »Ha az ericanac, nyíri cyprusnac vizét veszed« stb. Ez utóbbihoz magyarázatképpen meg kell jegyeznem, hogy a Melius által »ericá«-nak nevezett növény tulajdonképpen Calluna, — Erdélyben a homokos, lápos helyek jellemző növénye. Azt látjuk tehát, hogy e régi magyar botanikai munka a »nyír« s »nyíri« elnevezés alatt mocsárt és lápot értett. De nézzük most az összehasonlító nyelvészet mit tud a »nyír« szóról ? Munkácsi Bernát szerint a vogul-votják, zűrjén, finn, csuvasz stb. nyelvekben : nyar, nyor, nyer, nyür, nyur,.