Szohor Pál: Nyíregyháza az örökváltság 100. évében (Nyíregyháza, Jóba, 1924)

I. RÉSZ. A régi Nyíregyháza. - 2. dr. Nagy Jenő : Nyíregyháza természeti viszonyai

88 A királytelki uradalom vadgazdasága a lehető legmintnszerübben van megszervezve. Az okszerű tenyésztés és lelövés, védelem és etetés, vadvédő és tenyésztő remizek, ültetvények s a Szarka, Hamvas-Varju és Róka irtása meg is hozza azután az eredményt, az évi lelövést, amely épp oly hozadéka az okszerű vadgazdaságnak, mint akár a mezőgazdaságban a földek évi termése. * * * A Természet mindhárom országán végigmentünk. Megismertük szűkebb hazánknak, a Nyírségnek s igy főképpen Nyíregyháza környékének földtani viszonyait, a rajta működő természeti erőket, amelyek közreműködtek a talajviszonyok, a növény- és állatvilág kifejlődésénél. De amint láttuk, e három tényező együttesen befolyásolta már az őskorban is és befolyásolja mind a mai napig is az emberek megtelepedését, boldogulását és egész kulturáját. Amikor e futólagos ismertetéssel csak fel akartam hivni Nyíregyháza közönségének figyelmét a régi, mult és a jelen természeti viszonyokra, abból a célból is, hogy szűkebb hazáját jobban megismerje s igy jobban meg is szeresse, ugyanakkor nem mulaszthatom el hangsúlyozni, hogy az egész Nyírség tudományos felkutatása még nagyon hézagos és még nagyon sok munkát s pótlást kiván. Gyűjtemények a Nyírségről — az ősrégészetit kivéve — még nincsenek. A központokban élő szakembereink, anyagi nehézségek miatt nem járhatnak ki a Nyírségre kutatásokat végezni. Az állam ma képtelen erre anyagi segítséget adni; igy magának az illető vidék társadalmának kell megmozdulni, hogy elősegítse a rendszeres kutatásokat s az anyaggyűjtést, amely részben az illető vidék centrumában egy állandó muzeum anyagát alkotná. A Nyírség fővárosában meg kell alapítani a Nyíri Muzeumot, amely magába ölelné mindazt, amit a természet és az ember a Nyírben produkált. És ezzel a gyűjtéssel sietni kell, mert már most is nagyon elkéstünk. Sok dolog van, aminek már nagyon elérkezett a tizenkettedik órája s amelyet ha meg nern őrzünk, be nem gyüjtünk, vagy legalább képben meg