Szohor Pál: Nyíregyháza az örökváltság 100. évében (Nyíregyháza, Jóba, 1924)

I. RÉSZ. A régi Nyíregyháza. - 2. dr. Nagy Jenő : Nyíregyháza természeti viszonyai

54 m. mélységet is, igen sok praehistorikus, vagy esetleg későbbi származású leletet tartalmaznak. A homokot elfújta a szél, de a homokba temetett tárgyak, csontvázak mind ott maradnak szépen a katlan fenekén. Obsidián szilánkokat, őscserép és kőszerszám töredékeket elég gyakran találhatunk egy-egy magasabb bucka szélgödrében. Kisebb mértékű homokfúvást majdnem valamennyi magasabb buckatetőn megfigyelhettünk, de csak akkor, ha a felszín fedőnövényzete mesterségesen fel van tépve. A mezőgazdasági művelés folytonosan feltépi a növénytakarót: a szántás, kapálás alkalmával, de meg a szöllőtermelésnél is a sívó homok teljesen szabadon marad és bizony különösen a száraz tavaszi szelekkel megindul a homok. Az uralkodó és legerősebb északi, északnyugati és északkeleti szelek a száraz homokot hordják s röpítik Dél felé. Szántóföldjeinken — már a dombosabb részeken — és szöllős »hegyeinkben« valóságos miniatűr homoksivatagot találunk. A buckák felszínére gyönyörű szép, egymással párhuzamos lefutásu homokfodrokat rajzol a szél. Ha e szép fodrokat, amelyek oly szép bársonyos külsőt adnak a teljesen érintetlen homokfelületnek, közelebbről megvizsgáljuk, azt találjuk, hogy ezek tulajdonképpen piciny kis dűnék, amelyek a szél irányára merőlegesen fejlődtek ki. Ahol azután egy fűcsomó, avagy egy keményebb rög akadályt alkot, ott rögtön kifejlődik az akadályok mögötíi hosszú homokgerinc, mellette kétoldalt a szélbarázda s ezeknek végében a garmada. Szóval egy igen kis területen kicsiben kifejlődik a homokpusztának majdnem valamennyi alakulata s itt ezeket megfigyelve fogalmat alkothatunk magunknak azokról a nagyszabású természeti tüneményekről, amelyek egy teljesen sívó, vagy félig megkötött homokpuszta felszíni formáit létrehozzák és alakítják. Emiitettük már, hogy az egész Nyírségen az északi, északnyugati és északkeleti szelek az uralkodók, illetve ezek .a legerősebbek. Hogyha nem volnának pontos meteorológiai feljegyzéseink, akkor ezt a buckák és szélbarázdák irányáról is egész hűen leolvashatnók. Ugyanis az egész Nyírségen általában Észak—-Dél irányban húzódnak a buckák és szélbarázdák..