Szohor Pál: Nyíregyháza az örökváltság 100. évében (Nyíregyháza, Jóba, 1924)

I. RÉSZ. A régi Nyíregyháza. - 2. dr. Nagy Jenő : Nyíregyháza természeti viszonyai

Nyíregyháza természeti viszonyai. Irta : dr. Nagy Jenő. 1. A földtani származás, talaj, térszín, éghajlat. Ha a száz esztendő előtt egyedül használatos utazási alkalmatosságon, az ekhós szekéren, közeledünk a Hortobágy határtalan, egyhangú pusztasága felöl Hajdúnánás, vagy Hajdúböszörmény felé : a láthatár végtelenségében tükröző tengerek túlsó partján ott rezeg egy sötétlő erdőkkel borított dombvonulat, amely élesen emelkedik ki a mélyebb fekvésű terület peremén. E tengereket csak a pusztaság tündéri játéka, a délibáb, varázsolja a láthatár aljába, de ez a kiemelkedő dombvonulat, sötétlő erdeivel, a valóságban is létezik s ez a Nyírség fennsíkja, mely sürü akácosaival — messziről — valósággal egy erdős területnek képét nyújtja. Ha pedig a Hegyalja felől vasúton jövünk, akkor a Tisza és a Bodrog mentét kisérő mélyebb árterület síkjából hasonlókép emelkedik ki a Nyírség fennsíkja. Még jobban feltűnik a Nyírség magasabb fekvése, ha a Tokaji hegy csúcsáról gyönyörködünk a páratlan szép kilátásban. Mig Dél felé a Hortobágy végtelen tengernek látszó sivár pusztaságán alig talál szemünk valami pihenő helyet, addig Kelet felé a Nyírség akáccal borított halmai, mint egy óriási kert, már a mezőgazdasági kultura tekintetében is éles ellentétet alkotnak a fátlan pusztasággal szemben. Aki innen a Hortobágy füves, de nyáron teljesen sivataggá váló síkságáról jön be a Nyírbe, az fogja legjobban érezni a különbséget, az fogja értékelni legjobban a nyíri futóhomok terület gazdag kulturáját s egyúttal tájképi szépségeit is. Szohor: Nyíregyháza az örökváltség századik éveoen. 4