Szohor Pál: Nyíregyháza az örökváltság 100. évében (Nyíregyháza, Jóba, 1924)
I. RÉSZ. A régi Nyíregyháza. - 1. Krúdy Gyula: Nyiri emlék
44 Hát erre nézve csak annyi a megjegyezni valóm, hogy amig Nyíregyházán nem volt villamos világítás, kézilámpás nélkül csak a korhelykedő, semmirevaló ember találódott utcán az esti órákban, amely emberekért egyáltalán nem kár, ha kitörik a nyakukat, — mondta nagyon helyesen Krasznay Gábor, az akkori polgármester. A családi összejövetelekhez : igy a névnapokhoz, évfordulókhoz, disznótorokhoz, szüretekhez, ahol az asszonynép is megjelenhetett : nagykendőt, köpenyeget, esernyőt és kézilámpást vitt magával a nyíregyházi ember. (Kocsiját, lovát senkisem reszkírozta a kátyús utcákon.) Bizony ártatlan mulatságok voltak ezek a vacsora utáni összejövetelek is ! Az asszonyok egy csomóban ültek és pletykáztak. A lányok zongoráztak olyan melódiákat, amelyeket az Ungerleider-kisasszonytól tanultak ; a művésznőies Riszdorfer Anna csak a későbbi években vette át a leckeadást. A férfiak csendesen elborozgattak és bizony senkisem ment haza részeg fővel még Orbánéktól sem, pedig Orbán Károlynak hires borai voltak. Szopkó gyógyszerészéknél akkor tünedezett föl az esti összejöveteleknél a város későbbi nevezetes poétája, Vietórisz József, a zsebében mindig volt egy uj költemény. Nagy becsben voltak az olyan fiatalemberek, mint például Prok Gyula is, aki legelsőnek hordott Nyíregyházán cilindert és szalonruhát s aki olykor-olykor meg is forgatta a kisasszonyokat. Bár csak egyetlen férfiú volt a városban, aki Monte Carlót megjárta, — ezt is ujjal mutogatták, mint valami nagy bűnöst és ez is csak ügyvédi irnok volt Hudák Károlynál; — csak egyetlen nyugalmazott színész, — az igaz, hogy az első ebben a minőségben (színész és rendes nyugdíj !) Magyarországon, aki bár a Polgári-körben kapott könyvtárosi állást, haláláig azt köhögte, hogy csak a szerelemért, a dalért érdemes élni, de senkise vette komolyan szegény Dálnoki Gaál Gyulát; csak a beszámíthatatlan Zathureczky-hölgyek szivaroztak, de azok is Nyíregyháza környékén laktak, — a város elszegényedése a tanyák gazdagsága mellett szemmel látható volt. Mind