Szohor Pál: Nyíregyháza az örökváltság 100. évében (Nyíregyháza, Jóba, 1924)

I. RÉSZ. A régi Nyíregyháza. - 1. Krúdy Gyula: Nyiri emlék

37 — Van : hajnaltól estig tartó munka, amilyen kemény "és elszánt munkát hirből sem ismernek Magyarország egyéb tájain. Van »tirpák konokság«, amely addig birkózik a terméketlen, sziksavas földdel, vagy a csavargó természetű futóhomokkal, amig végül maga alá gyúrja. Van rezes biblia minden háznál, amelyet a haldokló kezébe lehet adni, de nincsen újság, amely arra tanítaná az embereket, hogy deréktörő munka helyett politizáljanak, amelynél nagyobb időrablás nincs a világon. -- Van aztán még Nyíregyházán kivül egy falu a világon, amelyet ugy hivnak, hogy Szarvas, ahonnan valamikor elindulának a nyíregyháziak ősei, hogy zsellérséget, koldusságot vállaljanak a Károlyi- és Dessewffy-uradalmakban és bizonyságot tegyenek ama régi közmondás igazsága mellett: Adj szállást a tótnak, kiver a házból... A Szarvasról bevándorolt tirpákok bizony rövidesen kifizették a grófokat, megvette a zsellér a földesúr földjét jó aranyon és ezüstön... De vájjon mit csináltak azalatt az otthonmaradott szarvasiak ? Azok gazdagodtak csak igazán, — mondták még az én gyermekkoromban, nagyot sóhajtva, a nyíregyházi gazdák. * * * De hát a papok nem hiába üldögéltek nyári alkonyaton a régi kathólikus plébánia előtt egy kulccsal elzárható zöld

1 padon. (Nehogy mindenféle oda nem való ember is letelepedjen a padra.) Itt ült Verzár István, a plébános, mellette Bartholomaeidesz János, a lutheránus esperes, Lukács Ödön, a kálvinisták papja, valamint Fekete István, a görögkathólikusok esperese. (Ha a zsidó rabbinus történetesen arra járt, helyet szoritottak neki is a padon.) Erről a zöldrefestett, kulcsos padocskáról számítandó az ui, a mai Nyíregyháza megszületése. Erről a padról be lehetett látni a nyíregyházi piacot, amelynek közepére hosszú árnyékát vetette a kathólikus templom. .Erről a helyről szemügyre lehetett venni azt a nádtetejü, hosszú, földszintes épületet, a városi vendégfogadót, amelynek kis vaskeresztes ablakai mögött már csalogatóan hívogatta a