Szohor Pál: Nyíregyháza az örökváltság 100. évében (Nyíregyháza, Jóba, 1924)
I. RÉSZ. A régi Nyíregyháza. - 6. Szohor Pál: Nyíregyháza város története
253egy lépéssel. 1899 január 10-én fogadja el a képviselőtestület a Részvénytársaság Villamos és Közlekedési Vállalatok számára budapesti cég ajánlatát s a szerződést 1947 december 31 -i lejárattal megköti. Határunk 2 kat. hold és 1,068 négyszögöl területtel gyarapodik azon egyezség folytán, mely a város és Oros község küldöttei között létre jött. Majd 1900ban megvásárolják a császárszállási Okolicsányi—Dietl Emilféle 486 kat. hold kiterjedésű földbirtokot kis holdanként 520 koronáért, a rajta álló épületekért külön 2,000 koronát fizetve. Szeptember 16-án (1900) megnyitják az Orosi-utcát, hogy a vásártérhez innen is közvetlen átjárást nyerjünk. Az Inczédytelekbő! 1,016 négyszögölet vásárol a város 6,000 koronáért, melyhez az Orosi-utcai háztulajdonosok 2,400 koronával járulnak hozzá. November 9-én megkezdik az Ér- és Kürt-utca gyalog kőjárónak épitését. A Simapusztán pedig községi elemi népiskola építését határozza el a képviselőtestület, fedezetül a Himesi szöllőterületek vételárát jelölve ki. 1900 január 22-én vesztjük el 76 éves korában id. Bodnár Istvánt. A szabadságharc gyászos lezajlása után a város szolgálatába lépett. Mint í. aljegyző, tanácsos, 1860-ban pedig mint h. polgármester működött. Sok üldözésnek volt kitéve, mert a levert szabadságharc számos vezéremberének nyújtott oltalmat és alkalmat a menekülésre. Február 12-én u.jra gyászruhát ölt a város, az ág. h. ev. egyház tiszteletreméltó lelkészét, Bartholamaidesz Jánost temetjük. 39 évig volt lelkésze a nyíregyházi gyülekezetnek s ez idő alatt a város minden rendű és rangú polgárának tiszteletét és becsülését érdemelte ki. Lelkipásztori működése az egyház történelmében van feljegyezve, de előttünk is hervadhatatlan érdemeket szerzett azzal, hogy tekintélyt parancsoló alakjával megteremtette és megszilárdította városunkban a felekezeti és társadalmi békét. Utódjául Paulik János budapesti vallástanárt választják meg április 20-án. Az 1900. év harmadik halottja — május 20. — Gr. Vay Ádám volt. 1872—1876-ig főispánja Szabolcsvármegyének, amelyhez családjának eredete, sok százados emlékei s véghetetlen szeretete fűzték. Az 1876. év őszén Nyíregyházára.