Szohor Pál: Nyíregyháza az örökváltság 100. évében (Nyíregyháza, Jóba, 1924)

I. RÉSZ. A régi Nyíregyháza. - 6. Szohor Pál: Nyíregyháza város története

232­tranzakció tehát az aranykölcsön még hátralévő 34 és fél éve alatt összesen 201,139 frt. és 59 kr. nyereséget jelent a városnak, A tárgyalások vezetésénél a városi tanács legfőbb támasza Flegmann Lipót bankigazgató volt. Az a nagy erőfeszítés, mely uj épületek emelésével, viz­szabályozással és utcarendezéssel várt a városra — való­ban egészséges pénzügyet kivánt meg. Ha a hetvenes évek fejlődéséről elismeréssel emlékeztünk meg, a most következő tiz esztendőt a várossá fejlődés férfikorának nevezhetjük. Az intézményeknek egész sorozata fűződik ez évtizedhez, melyek ma is számottevő tényezők városunkban. Erre az időre esik a Nyíregyháza—mátészalkai vasút, a törvényszék, lovaslak­tanya, gőzfürdő, népkert, közvágóhíd felépítése, ártézi kút fúrása, honvédlaktanya kibővítése, sőt ideszámíthatjuk még a vármegyeháza építését is. Szinte csodálattá fokozódó tisz­telettel gondolunk e munkára. 1881-ben csapolják le a Róka-zugi mocsarat. A következő esztendőben az Orosz- (most Kossuth Lajos) utca kövezése és csatornázása van soron. A meghirdetett versenytárgyaláson Reichmann Hermann vállalkozó nyeri el a munkát 21,537 frt. vállalati összegért, mely 1884 január 1-től nyolc egyenlő félévi részletben kamat nélkül fizetendő. 1884-ben Bencs László tanácsnok kezdeményezésére 600 forintot szavaz meg a képviselőtestület a pályaudvar mellett egy »Széchenyi-liget« felállítására. Mozgalom indul meg az egész városban. Hang­versenyt és bálokat rendeznek, melynek jövedelméből alig félesztendő alatt megnyitják a Népkertet. Az utcai kőjárdákat akácsor dkkal szegélyezik. Itt veszik magukra Nyíregyháza utcái azt a tetszetős külsőt, melyet a házak mentén kétoldalt zöldelő akácok nyújtanak. A Rózsa-utcai és az u. n. Csincse vízállást levezetik, Kovács P. Pál és Toletti Domokossal kötvén szerződést 5,075 frt. 86 kr.-ban. 1886-ban már gőzfürdő épí­tése foglalkoztatja a közvéleményt. A kezdeményezés megint Bencs László tanácsnok érdeme. A hely megválasztása hosszú vitákra nyújt alkalmat, különösen mikor Bauer Antal építész engedélyt kér, hogy Egyház-utcai telkén saját költségén gőz­fürdőt építhessen. Sok különféle terv bukkan fel, mig végre

Next

/
Thumbnails
Contents