Szohor Pál: Nyíregyháza az örökváltság 100. évében (Nyíregyháza, Jóba, 1924)

I. RÉSZ. A régi Nyíregyháza. - 6. Szohor Pál: Nyíregyháza város története

205rolyi liosszu unszolására és kérésére ujitja meg 1757 április 20-án a szerződést. Nagy meglepetésünkre azonban az aranyadó és a 2,000 Rfrt. bér változatlanul megmarad s a szerződés igen fontos gazdasági előnyöket biztosit a nyíregyháziak számára. Átengedik nekik mindenekelőtt a régi táblaföldeket ; eltiltják az uradalmi tiszteket minden gazdálkodástól és legeltetéstől, mely a múltban sok bajt okozott és panaszra adott okot. Kötelességükké teszik vendégfogadó, mészárszék és boltok építését; szöllőhegyet jelölnek ki, melyet szorgalmasan beültetni tartoznak. A szerződés kilátásba helyezi a városi privilégium megszerzését s a kereskedelem és ipar biztosítására is intézkedéseket tesz. »Sem zsidó, sem görög vagy más vélek egyben nem férhető kereskedő vagy másféle lakos közikbeti nem egyelittetik«. »Ha mesteremberek szaporodnak, azoknak czékes privilégium szereztetik«.. Ezzel a szerződéssel mintha hosszabb időre biztosítva lett volna a kis kolónia nyugalma. De az emberek és a természet kezet fogtak, hogy hátráltassák a község fejlődését. 1757-ben dögvész és jég pusztítja el a lakosok vagyonát, a következő év augusztus 14-én pedig lehunyja szemét gróf Károlyi Ferenc. A ravatalt, melyre feltették a nemes szivü főúr holttestét — nem állhatta körül egész Nyíregyháza lakossága. De egy napra talán megállt a learatott tarlót hasgató faeke, abbahagyta egyhangú ütemét a cséphadaró és őszinte könny hullott alá a munkában elfáradt kérges kezekre. Mintha az: a fenkölt gondolkodás, mellyel az elköltözött sorsunkat irányította — emelkedettségével, kristályos tisztaságával egy évszázaddal előzte volna meg korát. De osztozkodni kellett neki is annyi fennszárnyaló magyar elme meg nem érdemelt tragédiájában. Halála után 10 évvel igy ír a kathólikus papság Mária Teréziához intézett feliratában : »

Grave igitur peccatum accidit ex parte antelati comitatus, quod semet in exequendis benignis ordinationibus regiis morosum exhibuerit; sed longe gravius peccasse videatur Comes olim Franciscus Károlyi etc«. y>Sulyos Vétke e vármegyének, hogy a királyi rendeletek végrehajtásában mindig késedelmeskedett, de még