Szohor Pál: Nyíregyháza az örökváltság 100. évében (Nyíregyháza, Jóba, 1924)

I. RÉSZ. A régi Nyíregyháza. - 6. Szohor Pál: Nyíregyháza város története

1871606-ban, Bocskay István halála után (julius 25) Erdélyhez csatolják városunkat, hol ez időtájt Rákóczy Zsigmond uralkodott. Erdély fejedelmeitől hamarosan privilégiumot nyer, igy elsősorban Báthory Gábortól, melyet 1613 április13-án II. Mátyás is megerősít. E kiváltságlevélben Nyíregyháza régi szabadságába (in antiquo libertate) helyezik vissza s minden dézsma és harmincad fizetés alól felmentik. De a nagy szabadsággal felruházott hajdúk hamarosan garázdálkodni kezdenek a vármegyében, amint az kitűnik a karok és rendek 1608. évi instruktiójából, mely szerint y>f elette sokhatalmassághot cselekesznek, nemes emberek jószágára rámennek és jobbagiokat azoktól elvisznek ... azért az nemes országit statutumot csináljon, hogy efjéle hatalmciskodásoktól meghszünjenek ... méltóan megbüntettesenek és az teöleök elvitt jobbagiok s marhák megadattassanak«. A hajdúk féktelenkedéseibe azonban beleszól II. Mátyás s a község egyidőre német alattvalóvá lesz. De már 1619 szeptember 10-én Bethlen Gábor győzelmes seregeivel Debrecen alá érkezik s igy Nyíregyháza újra Erdély uralma alá kerül. A nagy fejedelem örömmel karolja fel nyíregyházi birtokát, kiváltságokat ad és korábbi szabadságaikat megerősíti. Valóságos menedékhellyé válik városunk, a környékbeli elnyomott jobbágyok itt gyülekeznek; egyre ritkább lesz a munkáskéz a szomszédos urak birtokán, mig aztán a pozsonyi országgyűlés elé terjesztik sérelmeiket és az 1635. évi LXVÍII. t. c. megfosztja Nyíregyházát hajduvárosi kiváltságától. De ez a jogfosztás semmivel sem veti vissza fejlődésében. Lónyav Zsigmond — az uj birtokos — alig két év múlva megint kiváltságokat ad vitézlő Tarcsay Istvánnak és társainak, mely adománylevél ma is a városi irattárban őriztetik és Nyíregyházát falunak mondja, hol is »az sok jövök, járók és hatalmasok miatt romlott és puszta az állapot«. Túlságosan kihasználták lakosaink uj kiváltságaikat, mert a pozsonyi országgyűlés másodszor is eltörli a hajduvárosi szabadalmakat, (1638. évi LXVÍÍ. t. c.) de a Lónyay-féle adornánylevéí ennek dacára is városnak emliti Nyíregyházát.