Szohor Pál: Nyíregyháza az örökváltság 100. évében (Nyíregyháza, Jóba, 1924)

I. RÉSZ. A régi Nyíregyháza. - 6. Szohor Pál: Nyíregyháza város története

178tart vala s ugyanazon földön úgynevezett Kazár népek laktak. (XI. fejezet.) Ezeknek a kazár népeknek emlékét ma is őrzi Nyíregyháza város tulajdonát képező Császárszállás puszta, melyet korábban bizonyára Mansio Chasarnak neveztek. De innen származtatják a Szatmárvármegyében fekvő Császári község nevét is, melyet Chasarinak hívhattak. A IX. század végén az északkeleti Kárpátok lejtőin magyar lovasok jelentek meg s ettől a pillanattól kezdve a Nyírség elválaszthatatlanul forr össze a magyar névvel. A búzatermő rónaság felé húzódó hosszú porfátyol jelezte az utat, melyen honfoglaló Árpád katonái vágtattak előre. Az első hódítás Szálán birtokaira terjedt ki a Sajóig és Zagyváig. Majd Mén Marótnak üzentek hadat a Szamos vizétől a nyíri részekig terjedő földrész átengedéséért. Ellenállásra találván — Árpád Szabolcs, Tas és Töhötöm vezéreket bizta meg e terület elfoglalásával. Szabolcs vezér 892-ben a tiszaládi réven (portus Ladeus) minden ellenállás nélkül úsztat át Mén-Marót birtokára. Megtelepszik e csodálatosan szép vidéken és további haditervének bázisául földvárat épit, hogy aztán diadalmasan nyomulhasson tovább a Szamos völgye felé. Tas a szeszélyesen kanyargó Tisza mentén halad előre ugyancsak a Szamos felé, hol a mai Ecsed környékén árkot hányat és földvárat épit, melyet Sárvár néven ma is ismernek a régészek. Töhötöm pedig Horka fiával nekivág a Nyír erdejének és seregével a Hómosó érig jut el, mely a Berettyónak Tasnád felől jövő mellékága Szilágyvármegyében. E hóditó hadjárat utja átvezetett a mai Nyíregyháza területén is. El sem képzelhető, hogy meg ne szállták volna e földterületet, melynek mocsarakkal szegélyezett egyes kimagaslóbb pontjai védelmül szolgáltak; a szórványosan fekvő tavak közt elnyúló zöldelő mezők, könnyen művelhető, laza állományú sík rónák pedig embernek, állatnak egyaránt bő táplálékot nyújthattak. A mai város nyugati oldalán fekvő magas domb, az u. n. Őrhalom, mely uralkodóan emelkedik ki a síkság felett, nem természetes eredetű, hanem emberi kéz alkotása. Valószínűleg