Szohor Pál: Nyíregyháza az örökváltság 100. évében (Nyíregyháza, Jóba, 1924)

I. RÉSZ. A régi Nyíregyháza. - 6. Szohor Pál: Nyíregyháza város története

172mesebeii Hamupipőke, mikor lerázta magáról a kemence porát — a vármegye székhelye lett. Városunk mai nemzedéke a gyermeki kegyelet hálájával csupán százhetven esztendő történelmére tekinthet vissza. A régi Nyíregyháza lakosaival : Szabolcs vezér ősmagyarjaival, Rákóczy huszárjaival, Bocskay hajdúival igen kevés vérségi kapocs, leginkább a név és hely közössége fűz össze. A községi élet első nyoma a legelső Árpádházbeli magyar király idejéből maradt reánk s nyolcadfél század malomköve őrölhette csak fel annyira, hogy Petrikovics János csizmadiamester 1753-ban — háztüznézőben járván a nyírségi homokon — pusztának és kihaltnak találta. Idehozta magával Szarvasról, Csabáról és Orosházáról tót ajkú, de becsületes magyarlelkü apáinkat, akik a héíköznapiság békés fegyverével : két kérges tenyérrel — nemesi oklevelet szereztek maguknak; megalapították a legfiatalabb magyar várost, a mai lüktető, pezsgőéletü Nyíregyházát. A város történetének irója előtt tehát önként kínálkozik a felosztás, melynek fordulópontja az 1753. év, mint a régi Nyíregyháza alkonya és a mai uj város alapításának hajnalhasadása. Az első korszakot az örökös földesúr változások, pusztító háborúk, az azok nyomán járó visszahanyatlások, — de a Nyírségben rejlő őserő bizonyságául mindig ujabb nekilendülések jellemzik. A második korszakot a nemzetgazdaságtan elvein felépített telepítési folyamat indítja meg és viszi egyenes vonalú fejlődés felé a telepesek polgárerénye : a földben rejlő természeti erők bölcs kihasználása, a tőkegyűjtés és munkaszeretet. E két korszak választó vonalán kimutatható ugyan a természetes átmenet, hiszen az 1753,-i conscriptiő szerint mintegy 50 család él még a régi hajdúk unokáiból, de mégis uj világ kezdődött. Más elvek a földmivelésben, más nyelv és uj szokások, de ugyanaz a szeretete a földnek. Az uj aíapitók kegyelettel tartják meg a régi helységnevet és első házaikat a romok felett építik fel. Első feladatunk tehát, hogy a helységnév keletkezésével és a község földrajzi elhelyezkedésével foglalkozzunk.