Szohor Pál: Nyíregyháza az örökváltság 100. évében (Nyíregyháza, Jóba, 1924)

I. RÉSZ. A régi Nyíregyháza. - 5. Kiss Lajos: Nyíregyháza régi temploma

168Ami Ipolyi szines tégláit s a középkori tégla építészetről a Tud. Akadémiának tett jelentését illeti, az inkább lelkesedését hirdeti. Már Lukács Ö. megállapítja, hogy a templom elbontásakor a többször tisztelt tudós által emiitett szines tégláknak, azok elhelyezésének és rendezésének tüzetesen utánanéztünk, azonban az épület külsején és belsején egyaránt hiányzott valami tervszerű elrendezése a szines tégláknak s a legbiztosabban megállapítható volt, hogy e különben elég régi templom más épület vagy épületek anyagából volt újra épitve, sőt az egész épület az igen kezdetleges építkezés nyomait viselte magán. Ehhez annyi mondanivalónk van, hogy Ipolyi külföldi, különösen német példák után indult, azt hitte, hogy itt e kőben szegény vidéken, az Alföldön is meg fogja találni Észak-Németország és más természetű, kulturáju, mulíu, monumentális kő, vagy legalább is téglaépitészetét szines, fénymázas, préselt, mintázott téglákból az ott talált alkalmazási módokhoz hasonlólag. A téglák szinei pedig azok kiégetésekor a bennük levő fémektől származik, ami napjainkban is tapasztalható téglaégetések alkalmával. Rómer is feljegyezte a Műemlékek Orsz. Bizottságánál őrzött 16. számú notesének 33. lapján »a polychrontégla csak a rossz humus égetésü téglák történetes összeillesztéséből származott. Az uj templomhoz gyűjtött uj égetésü tégla szintén zöld és sárgatarka kinézésű, mint a régi polychron tégla«. Mentségül hozható fel, hogy a vakolat alá csak annyira tekinthetett, amenynyire »a driscretio megengedte«. Ha monumentális téglaépitészetünk nyomára nem talált is, munkássága igy sem hiábavaló, mert ugy a nyíregyházi, mint több más szabolcsi templom alakjának és idejének úgyszólván egyedüli autentikus őrizője, mivel azok ujakkal cseréltettek ki a nélkül, hogy írásban vagy rajzban megörökítettek volna. Mindezekből végezetre nem nehéz megállapítani azt, amivel kezdtem mondanivalóm s amit Ipolyi is felvet, hogy a bemutatott templom volt-e a hajdani Ecclesia de Nyir ? vagy a XIV. századi plébánia ? vagy hogy később és annak helyére épült-e ? A felelet igen egyszerű és könnyen kitalálható az elmondottakból : semmi körülmények közt sem lehet a képen