Szohor Pál: Nyíregyháza az örökváltság 100. évében (Nyíregyháza, Jóba, 1924)

I. RÉSZ. A régi Nyíregyháza. - 5. Kiss Lajos: Nyíregyháza régi temploma

Nyíregyháza régi temploma. Irta : Kiss Lajos. Az 1753-ban újra telepitett Nyíregyháza megváltásának százados évfordulója alkalmából bizonyára nem lesz érdektelen megemlékezni arról a régi templomáról, melyről önkéntelen eszünkbe ötlik városunk neve, nevének keletkezése s az a régmúlt, amikor Szent István (997—1038) királyunk törvénye szerint minden tiz falu egyházat tartozott építeni és amely időben helységünk — mint az egyházi élet központja — kaphatta az Ecclesia de Nyir, magyarul Nyír-Egyháza nevet. Hol van, vagy hol volt az a templom, mekkora s milyen lehetett ? — tolul mindnyájunk — késő utódok — ajkára a kérdés, mely egykori műveltségünkről beszélhetne s a régi irások őrizte szűkszavú adatokkal egybehangzóíag hirdetné és megesitené sejtésünk valószínűségét. Más országokban az ilyen régi épületeket, mint a letűnt korok beszélő tanúbizonyságát, még az esetben is féltve őrzik, gondozzák, ha használatra kevésbbé alkalmasak, csakhogy fennmaradásukat biztosítsák. A mi régi templomunk azonban 1873-ban elbontatott a nélkül, hogy arról fényképfelvétel, vagy csak alaprajz készült volna. Hajlottkoru emberek emlékeznek még rá, hogy kicsi volt és lebontása évében már annyira rozoga, hogy mozgott a tornya, ha az előtte álló harangláb harangját meghúzták. Külsejére, jellegzetes alakjára, a templom szerkezetére, felírásokra vagy díszitésre természetesen az akkor még gyerekkort élőknek nem terjedt ki figyelmük. A jelenlegi Kálvin-téri kis kertben álló sírkőszerü emlékoszlopra, melyet Szabolcsvármegye közönsége emelt 1896 május 11-én a honfoglalás ezredéves ünneplése alkalmából, felvésték : »Ezen emléktői