Szohor Pál: Nyíregyháza az örökváltság 100. évében (Nyíregyháza, Jóba, 1924)

I. RÉSZ. A régi Nyíregyháza. - 3. dr. Réthly Antal: Nyíregyháza éghajlata

120 Ez a vizsgálat azt mutatta, hogy nagyon száraz esztendő az elmúlt 57 év közül 16, nagyon nedves esztendő 14 volt, viszont a normális körüli csapadékmennyiségeket 27 év mutatja fel. Ha ezekkel a számokkal szembeállítjuk az aratási, illetve mezőgazdasági terméseredményeket, azt látjuk, hogy sokkal többször van szárazság miatt rossz termés, mint nedvesség miatt; sőt analizálva az egyes éveket, szárazság miatti rossz termés volt még az itt nedvesnek feltüntetett egyes években is. Ennek magyarázata abban van, hogy nem is az évi összeg teszi ki azt, hogy száraznak vagy nedvesnek kell-e az évet minősiteni, hanem vájjon tavasszal és nyáron milyen volt a csapadékeloszlás a normálishoz viszonyítva. Nyíregyházán egyes esztendőben a szárazság valóban katasztrofális lehet; ezt egy-két régebbi feljegyzéssel akarom megerősíteni. Az 1863,-i országszerte katasztrofális szárazság részletes tárgyalását mellőzve elég, ha reá mutatok a következő négy adatra, amelyek Szabolcsvármegye monográfiájában vannak megörökítve : 1794. Nyíregyházán az iszonyú szárazság miatt se nem kapáltak, se nem vetettek és arattak, se nem kaszáltak, a leperzselt mezők parlagon hevertek. Nagy drágaság keletkezett, majd inség fenyegette a lakosokat. (102. old.) 1798. Nyíregyháza vidékén a nagy szárazság miatt terméketlen év. (U. o.) 1841. Nyíregyháza vidékén az iszonyú szárazság leperzselt mindent, a nép alig aratott valamit, a kapás növényeknek is csak fonnyadt szárát takaríthatta be ősszel, termés nélkül. A rossz termés és drágaság mellett betegségek, különösen forró láz szedték áldozataikat. (115. old.) , 1863. A nagy katasztrófa miatt kiküldött királyi biztos jelentése szerint Szabolcsmegye alsó részén se termés, se fű, se kaszáló. Az eddig tárgyalt csapadékösszegeken kivül nagy jelentősége van éghajlati szempontból a csapadékos napok számának. A XV. táblázat adatai szerint Nyíregyházán az összes csa-