Saáry Sándor: Saáry gyűjtemény (Nyíregyháza, Jóba, 1923)

GYŰJTEMÉNYEM EGYIPTOMI SZOBRAI

különbözteti őket a fej és a fejdisz. Vallásuk az ország természeti erőinek megszemélyesítésével kezdődött az elemek és erők istenségekké váltak. Igy lett a Nílusból Oziris, a termő földből Izis, a szárazságból Szet és' a Nilus áradásából Heru. Főisten a Nap, — Ra, ahol este leáldozott ott az enyészet országa volt. Vallásukban rejtelmes fönség nyilatkozik meg. A régi egyiptomiak vallása, azt tar totta, hogy az isten olyan alakot ölthet, amilyen neki tetszik. Igy kerültek az állati testrészek emberi alakra. Igy ábrázolták : Tehuti (tot) istent ibis fejjel, Hérut karvaly fejjel, Annubiszt sakály fejjel, Szebek istent krokodilus fejjel, Hátort tehén fejjel. A nép a fáraókban az istenek egyenes utódait tisztelte s haláluk után istenségek gyanánt imádták. Sajátszerű vonása az egyiptomi vállásnak az állatok kultusza. A bikában olyan természeti erőt találtak, amit isten eredetűnek tartottak s mint szent állatot imádták. Théba papjai a krokodilust arany karikákkal diszitették, méz borral itatták s a szent tavakban ápolták. A kis szarkofág — melyben Oziris szobrát helyeztem — egyik széles oldalán bemélyitve láthatók a következő egyiptomi istenek, a megfelelő hieroglif irásu feliratok mellett: Annub

;sz sakál fejjel, Izis tehén szarvakkai,'közben a nappal s azon heszszel — trónussal, homlokán a szent ureus kígyóval, jobb kezében az élet kulcsát tartva. Oziris tiarávar és tollakkal fején, jobb kezében büntető ostor, baljában kormányzó botot tart: Hórus — Héru — kar-