Saáry Sándor: Saáry gyűjtemény (Nyíregyháza, Jóba, 1923)

GYŰJTEMÉNYEM EGYIPTOMI SZOBRAI

meg tőle; az titok marad. A szobrot a sarko­fágban felravataloztam s fekete szemfedéllel letakartam. A feliratok szerint: »Ö az, ami tegnap volt : a »mult«. A szobor a szilszilei, ma asszuáni bá­nyákból termelt rózsa gránitból technikai tö­kéletességgel készült. A művész vésője telje­sen uralkodik a kemény anyagon, amely a mai technikának is gondot adna, mert az asszuáni gránitba beletompul ma is a legkeményebb acél véső. Az ős egyiptomiak nem ismerték a v^sat, tehát kellett olyan tit­koknak lenni, mely a bronzot megkeményí­tett. Ugy pl. mint foszforral keményítik ma az ágyu-ércet. Bizonyos, hogy kitűnő szerszámaik voltak. A szobor arca ,mely a kaukázusi és a néger jelleg közt áll, művész kezére vall. Az arckifejezés azonban merev és tipikus, mert az egyiptomi szobroknál a testtartás mindig egyforma merev. A szobor arckifejezése azt a komolyságot és méltósá­got tükrözi vissza, mely az egyiptomi király­szobrok remekeire jellemző. Különös említést érdemel a kettes homlok kötővel leszorított hajzat, amely rögtön elárulja a szobor elő­kelő származását. A stilizált hajzat, hosszú csöves fürtjei a fül rnegett — a fület szaba­don hagyva — a mellre omlanak. Bámulatos hogy a művész mily finoman dolgozta ki a fejdíszt és a nyakdiszt; a szobor nyalcát gallér disziti. Ez a viselet az uj birodalomban általánosan elterjedt s az egyiptomiak nem­zeti viseletéhez tartozott. Az előkelő egyip­tomiaknál zsinórzatból, hálóból vagy lánc-

Next

/
Thumbnails
Contents