Saáry Sándor: Saáry gyűjtemény (Nyíregyháza, Jóba, 1923)

GYŰJTEMÉNYEM TRÓJAI AGYAG EDÉNYEI

18 maender szalag, rhombus hálózat és rhombus, középen a ponttal. Gyakran alkalmazták díszül az állatalaookat: madarak, lovak, libák alakjait, 'sőt az ember alakját is. Az agyagművészség fénykorát a görögöknél érte el. A görög edényfestészet fő jellemvonása a szép fényes, mázos szin. Előállításának titkát még ma sem sikerült megfejteni. A görögögnél az agyagedények nemcsak házi használatra, de már szebbnélszebb alakokban, főleg a halotti tisztét jelvényeül szolgáltak, A vázákat sírboltokban vagy fogadalmi ajándékok gyanánt a templomokban állítják fel Ma is bámuljuk a gyönyörű görög váza formákat s utánozzuk is A görög vázák főbb alakjai : 1. Az attikai váza — nevezik fekete alakos vázának is -— azért, mert piros szinü alapon fe kete alakok és fekete diszitmények vannak reá festve. Ezek ugy készültek, hogy az edényre a szárítás vagy az első égetés után reá rajzolták a. festendő tárgy körvonalait, majd kitöltik a rajzot fénylő csillogó fekete festékkel Az egymásba öszszefolyó alakok elválasztó vonalait ércvesszővel kar colják be, ugy hogy a karcolás alatt előjön az agyagnak tejmészetes szine ; s most újra égetik az edényt. A nők arcát, karjait, lábait, az aggastyánok fehér szakálát fehér színnel festették. 2. Az apuliai váza — nevezik piros alakos vázának is, — mert fekete szinü alapon pirosak az alakok s azonkivül fahér vagy sárgás diszitményekkel is festett. Készítési módja fordítottja az előbbinek. Az alakok körvonalait íapálcikával rajzolják az edényre. A körvonalak körül fekete sávot húznak s az egész alapot fénylő fekete festékkel