Saáry Sándor: Saáry gyűjtemény (Nyíregyháza, Jóba, 1923)

GYŰJTEMÉNYEM TRÓJAI AGYAG EDÉNYEI

„Két anyag birja ki évezredeken át az idő rombiló hatását, az égetett agyag és a kövületek. A múltnak e két tanuján kivül minden egyéb alaktalan és néma". Brogniarl Az 1911. év telén — két izben — hosszabb időt töltöttem nagy beteg fiammal Abbáziában Gyógyszerekért magam mentem el a Voloskában lévő gyógyszertárba napoként többször is. Volt a gyógyszertártól jobbra közvetlenül és balra kissé távolabb egy-egy régiségkereskedés. Ez utóbbinak egy gyenge, sovány és veszekedő természetű öreg ember volt a tulajdonosa s mára cinterem felé állt a rúdja-(halni készült) s volt egy szelid természetű, jólelkű felesége, de már róla is elmondhatták, hogy cinterem virág veri a fejét (őszülni kezdett). Mindennap megfordultam az üzletjükben, kivált midőn egy napon 16 drb. ősrégi keramikai kincsre bukkantam ott. E Ifi drb. agyag vázát nem akarta semmi áron eladni, sem egyenként, sem együttesen. Kijelentette előttem, hogy ő már három izben volt a nápolyi nemzeti muzeum ban s ő csak oda szállít, mert ott jól megfizetik. E jjrégiségkereskedő különben otthonos volt az európai muzeumokban is. A sok kérés s könyörgésnek az lett a vége, hogy eldugta előlem az ő általa ,,grádói leletnek" nevezett kincset. De én csakhamar felfedeztem a boltban az eldugott tárgyakat, melyek más régiségek mellé egyenként lettek eldugva Erre egy merészet gondoltam. Tudakozódtam másoktól mikor jár el hazulról az öreg S olyankor állítottam