Saáry Sándor: Saáry gyűjtemény (Nyíregyháza, Jóba, 1923)

GYŰJTEMÉNYEM BRONZKORSZAKA.

kat. Pedig ezekről is el kell számolnom ; de ennek története van. Elmondom : Az 1910-es években házi kertemnek oly sok hívatlan vendége akadt, hol nappal, hol éjjel, ugy hogy megtörtént, hogy abban én nem szüreteltem, hanem a közelebbi és távolabbi szomszédaim inasai. Tennem kellett valamit, hogy e csapást elhárítsam kertemtől. Tudni kell mindenek előtt azt, hogy a hívatlan vendégek — más néven : tolvajok és betörők — mindig egy csapáson járnak be a kertekbe, akárcsak a nyul, a róka, meg az őz az erdőben. Ilyen csapások előtt billenő lócákat állítottam fel s azokra szép sorjába emberi koponyákat állítottam fel és pedig ugy, hogy egyik nevetett, a másik szónokolt, a "fiarmadik ásított és igy tovább. Koponyám meg volt'sok a Les halomról, a Mánd, Sima és Zunior telke, Szunyor telke csatatereiről. E községek 1594-ben a tatárok által elpusztitatott s annak ma már Nyíregyházához tartozó csataterét 1912-ben én ásattam fel. Így kerültek ki oda a Peres halmi honfoglaláskori ko-* ponyák is. Isten látja lelkemet, hogy sajnáltam e koponyákat a billenő lócákon látni ázni-fázni ; de jó szolgálatokat tettek nekem őseink csontjai.. . meg a tatár és anatóliai török koponyák, a melyek mind a magyar harci csákánytól eredő halálos ütések áruló nyomait viselték magukon .. . Ha nappal jött be a hívatlan látogató s meglátta a kerti koponya gyűjteményt; rémülve futott el. Ha éjjel jött s bemerészkedett lépni a kertbe, rá kellett lépnie a billenő lócákra, melyek felbillentek s a szerencsét-