Saáry Sándor: Saáry gyűjtemény (Nyíregyháza, Jóba, 1923)

GYŰJTEMÉNYEM BRONZKORSZAKA.

„Olyan az emberi nem, mint a levél a faágon: Földre zilalja a szél, de helyén atás lomb fakad újra A viruló erdőn, ha fuvall a tavasz fuvalaija. Így születik s pusztul felváltva az embeiiség is.' Homeros. „Ébresszük fel a sírokból is nemzetünk lehunyt élete emlékeit." Ipolyi Arnold. Nyíregyháza város — régi okiratokban »Ecclesia de Nir«; »Ecclesia de Nyr«; »Villa Nyr«; »Iház«; »Szent ház« »Possesió Nyregháza« — 47.000 kat. holdas határának nyugati részén 7.1 kim. távolságban fekszik a Polyák-bokor. Ennek legmagasabb pontja a »Peres halom«, melyről jól látható nyugat felé a »Bene halom« s északkelt felé az »Ör halom« vagy »Eur halma«. E Peres-halomról hallottam 1909-ben Marko József betegemtől — ki mint szemtanú állította — hogy azon szőlő rigolirozás közben sok emberi csontvázat, állati fejeket, vas kardokat s más tárgyakat véka számra találtak. Nyugtalan régész természetem nem hagyott nyugtot, mig 1909. nyarán fiammal — ki azóta sajnos meghalt* — s barátjával Kálmán Ottóval — ki azóta Hollandiában jeles mérnök lett — a helyszínére ki nem mentem a Peres halomról elterjedt mende-mondák okainak kikutatása s ásatások eszközlése végett Fáradozásomat siker koronázta... a sok mende-monda valónak bizonyult.