Saáry Sándor: Saáry gyűjtemény (Nyíregyháza, Jóba, 1923)

GYŰJTEMÉNYEM BRONZKORSZAKA.

lyek a vas rozsda által szétválaszthatatlan tömeggé alakultak. A bronzkorban rőzsékből font s agyaggal betapasztott állandó házakban laktak. Voltak már háziállatjaik is. Állattenyésztésből s főként földmivelésből éltek — amit a sarlók sokassága bizonyít ; vadásztak, halásztak. A bronzkori ember ruhája szőtt gyapjúból készült ; borotválkoztak. — Kulturája az élső és másődik évezred közepétől Kr. e. V. vagy VI. századig tartott, tehát 3000 év előtt s 1500 éven át, mig a Kr. e. IV.-ik században a Kelták invásioja folytán fellépett La Ténne ízlés által a bronzmüveltség is megszűnt. Végül szenteljünk még pár percet s áldozzunk a megemlékezés oltárán hazai régészet úttörőinek s megalapítóinak : Mig a történelem előtti — prehistorikus — régészet irodalmának tündöklő csillaga marad Thomsen dán tudós, Worsaae dán, Hildebrand svéd és Undset Ingwald norvég tudós; addig nekünk magyaroknak is voltak ilyen csillagaink, akik a régészet sötét ködéből kiemelkedve világítottak más kutatók előtt. Emlékezzünk meg Jankovics Miklósról, Kubinyi Ferencről, ki egész régészeti gyűjteményét a nemzeti muzeumnak hagyta, Lucenbacher-Érdy János, Kiss Ferenc, Ráth György ről. Tudományos művelői közül kitűntek Römer Flóris, Pulszky Ferenc, Hampel József magyar nemzeti muzeumi igazgatók s megalapítói lettek a magyar tudományos régészetnek. A megyékben is akadtak ügybuzgó és lelkes szakértő régészek ; igy : Br. Nyári Je-