Saáry Sándor: Saáry gyűjtemény (Nyíregyháza, Jóba, 1923)

GYŰJTEMÉNYEM BRONZKORSZAKA.

Féltő gondossággal pakolta be maga Hevessy Bertalan flanel közé a bronz kardokat s pezsgős uzsonnán szép beszéd kíséretében átadta nekem mind a négy kardot. Visszaemlékezem nem mertem inni pezsgőt egy kortyot sem, mert féltem, hogy el álmosít s éjjeli hazautazásom alatt valaki elemeli tőlem a kardokat. El lehet képzelni, hogy mily gondot adott nekem a választás, mivel mind a négy szép pompás müvü kart volt. De hogy a négy közül mégis a két legszebb patináju s legkiválóbb s legpompásabb ornamentikával bírókat választottam ki, az magától értetődik s főként az egyik kardnak pompája elárulta azt, hogy fejedelem tulajdona volt. íme egy eclatans példa, hogy mily nehezen s mily áldozatok árán jut hozzá a régész egyes ritkább tárgyakhoz. De, hogy másnak is fájt a foga a bronz kardokra, az kitűnik a vereskői orvosnak, Dr. Horváth Ákosnak leveléből, ki megtudván a kardok esetét, azt irja nekem : »őszintén gratulálok a fényes eredményhez. Csunyául lekéstem az alkalomtól...! Remélem, hogy dacára a negativ Episodnak, ébren tartjuk ismeretségünket«. így irt a kis hamis. Sajnos nekem a 14 órás kocsi-ut okozta derékzsábám hat éven át positiv Episodnak bizonyult. Ugy látszik," hogy engem megszerettek Gömörben a harmadszori ott létemkor, mert néhány hónap elteltével még három pompás bronz kardot kínáltak megvételre Gömörből és én örömmel megvettem