Saáry Sándor: Saáry gyűjtemény (Nyíregyháza, Jóba, 1923)

GYŰJTEMÉNYEM BRONZKORSZAKA.

érem is potom áron külföldre került. De azóta megtudtam, nem volt az érem unicum, mert van belőle a bécsi muzeumban 3 darab, Pá­risban egy darab és Renner professzornál szintén egy darab. Rozsnyón kárpótoltam ma­gamat, mert kocsin kirándultam Krasznahor­ka Váraljára s ott a várban főként a fegy­vergyűjteményt tanulmányoztam, mégis ta­láltam ott az én XVI. századbeli szakállas csatakigyóm — ágyúm — párját s láttam gróf Andrássy Istvánná Serédy Zsófia üveg koporsóban nyugvó mumifikált ép tetemét. Majd gróf Andrássy Dénes által imádott fe­lesége Francziska grófnőnek részére emelt csodaszép s több millió forintba került mau­zóleumát néztem meg és pedig gyertya fény mellett, ami idáig senkinek nem volt megen­gedve. Féltik a gyönyörű színes márványokat nehogy a füsttől bekormozódjanak. Sok időt töltöttem a várban, sötét este lett, mikor a temetőhöz értem. Mivel szabadságom más­nap lejárt s a mauzoleumot minden áron látni óhajtottam, azért a bejutást valósággal ki­erőszakoltam. Kissé mystikus volt, hogy is­meretlen emberrel éjjel jártam be aánagá­nosan álló, körül falazott temető udvarát s éjjel néztem meg a mauzoleumot. El voltam ragadtatva a látottaktól. Koporsóm zártáig — halálomig — megbántam volna, ha meg nem nézhetem az öt világrész különféle szinü márványaiból épült mauzoleumot. Rozsnyóról való elutazásom napján a »Sajó vidéke« cimü hetilap akadt a kezembe s azt böngészve olvasom, hogy Sajó-Gömör­ben Koncz István birtokán — a Mátyás ki­12

Next

/
Thumbnails
Contents