Kemény György: Szabolcs vármegye gazdaság-földrajzi monogárfiája (Budapest, 1913)

Közművelődés, közoktatásügy

63 ügyre egy cseppet sem voltak kedvezők. Nagyobb lendületet csak az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. végrehajtása adott közoktatásunk fejlődésének. Az első állami iskolát 1875-ben Kisvárdán állítják fel; községek, hitfelekezetek, sőt erkölcsi testületek is nemes versenyre kelnek iskolák létesítésében. (Pl. a kisvárdai közbirtokosság.) A népiskolákon kívül a felsőbb oktatásnak is akadnak hivei, habár Sárospatak, Debreczen, Szatmár és Ungvár közelsége miatt (hol igazán fejiett középiskolák voltak), a gymnasiumok fejlesztéséről szó sem lehetett. Az első gymnasiumot Nagykállóban a ref. egyház állította fel 1726-ban, mely 1837-től kezdve 1852-ig 4 osztálylyal működött s akkor is csupán azért szűnt meg, mert az 1849-ben kiadott császári rendeletnek, hogy az egyes tárgyakat németül adják elő, a tanári kar hazafias érzésből nem akart eleget tenni. A nyíregyházai főgymnasium alapját 1806-ban az ág. hitv. ev. egyház vetette meg. 1852 —1855-ig szünetelt s 1888 óta nyolcz osztályú államilag segélyezett főgymnasium. 1870-ben létesült Nagykállón a 8 osztályú állami főreáliskola, melynek 4 felső osztályát 1890-ben megszüntették, alsó 4 osztályát pedig Wlassics minister gymnasiummá alakította át s azóta igy működik. A vármegyének legújabb gymnasiuma a kisvárdai, melyet az állam 1911-ben nyitott meg s fokozatosan fejleszt 8 osztályúvá. Ez előzmények után a jelenlegi állapotokat vázolva, közoktatási intézményeink száma jelentősen megszaporodott s ma már 23 kisdedóvó, 3 állandó és 2 nyári menedékház, 330 elemi, 240 általános ismétlő, 22 nem szaktanitós és 1 rendes szaktanitós gazdasági ismétlő iskola áll a népoktatás szolgálatában. A rendes óvodát 1951 gyermek, az állandó gyermekmenedékházat 332 s a nyári menhelyet 103 gyermek látogatta az 1910/11. isk. évben. A mindennapi elemi iskolák száma 34.702 volt, az ismétlőké 7362, a szaktanitós gazdasági népiskoláé 167, az egyéb gazd. ismétlő iskoláké pedig 2063. Iskolába be nem irt tanköteles volt 6-11 éves 3478 fiú és 3574 leány, 12 éven felüli 2134 fiú és 2171 leány. A mindennapi elemi népiskolák jellegét tekintve: állami iskola 11, községi 31, róm. kath. 79, görög kath. 44, ref. 117. ág. hitv. ev. 26, izraelita 16, uradalmi 4 és magániskola 2. A tanítók összes száma 502. Az elemi népoktatáson túlterjedő s inkább ipari és kereskedelmi pályára előkészítő iskolánk volna a polgári iskola. (Ha ugyan ennek a rendeltetésének sok fogyatékossága miatt meg tudna felelni.) A polgári iskoláknak száma vármegyénkben 5 és pedig 2 —2 Kisvárdán és Nyíregyházán, 1 Nyírbátorban. A nyíregyházai fiú- és leányiskola községi, a kisvárdai polg. fiúiskola állami, a leányiskola, valamint a nyírbátori polg. leányiskola magánjellegű. A tanerők száma 37, a tanulóké 822.