Kemény György: Szabolcs vármegye gazdaság-földrajzi monogárfiája (Budapest, 1913)
Ipar, kereskedelem, pénz- és hitelügy - 3. Hitel- és biztosításügy
49 E táblázat adatai nemcsak a levágott állatok számának csökkenéséről tanúskodnak, hanem azt is igazolják, hogy a növendékállatok pusztítása veszedelmes mérveket öltött s a hatóságoknak még kényszerítő eszközökkel is meg kellene akadályozni e könnyen végzetessé válható tünet elharapózását. Legkedvezőtlenebb hatást azonban állatkereskedelmünkre, — mint fentebb emiitettük, — az évről-évre jobban terjedő ragadós állatbetegségek gyakorolnak. A földművelésügyi ministerium állategészségügyi osztályának jelentései szerint csupán egyetlen évet (1910.) tekintve, a haszonállatok közül elpusztult 224 szarvasmarha, 45 ló, 208 juh és 10.307 sertés. Leggyakoribb betegségek: lépfene, ragadós száj- és körömfájás, sertésvész stb. Valóban pótolhatatlan veszteség nemcsak a vármegyére, hanem az egész ország népességére, melynek élelmezési viszonyain vármegyénk is hivatva volna némileg segíteni. A fűszer- és gyarmatárúkereskedelem, valamint a kereskedés egyéb ágai Nyíregyházára s a városi jelleggel biró nagyközségekre szorítkoznak. Mégis legélénkebb Nyíregyházán és Kisvárdán, melyeknek nagykereskedői látják el a vidék, sőt a szomszédos vármegyék népességének szükségleteit is. Nem egy kereskedőház évszázados múlttal is dicsekedhetik s a piczinyke szatócs bolt, vagy rövidárú kereskedésből ma elsőrangú, nagy vevőkörrel biró árúház lett. A vidéki, falusi népesség szükségleteit a falusi zsidó kereskedőn kivül, a napról-napra népszerűbbé váló fogyasztási szövetkezetek elégítik ki. Ez idő szerint a fogyasztási szövetkezetek száma 56 s évenként átlag 2 új szövetkezet létesül a vármegyében. 3. Hitel- és biztosításügy. Szépen fejlődő iparral és kereskedelemmel biró vármegyénk pénzés hitelügyi viszonyai élénknek mondhatók s a részvénytőke és tartalékalapok növekedése bizonyságot szolgáltat a meglevő intézetek életképességéről és helyes irányban való vezetéséről. Azonkivül új alapitások is történnek s bár a régi nagy válságokat megrendülés nélkül keresztül élt pénzintézetek forgalmát még el nem érik, de a hiteligények kielégítésében szintén tevékeny részt vesznek. Ez idő szerint (1913.) 40 bank és takarékpénztár van a vármegye területén; köztük kettő fiókintézettel. A legtöbb pénzintézet van Nyíregyházán (10) és Kisvárdán (6) s élénk forgalmukat mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az 1909. évhez viszonyítva a betétek Nyíregyházán 3 l/2, Kisvárdán 2 1/« millió koronával emelkedtek, mig ugyanekkor 4
