Kemény György: Szabolcs vármegye gazdaság-földrajzi monogárfiája (Budapest, 1913)
Ipar, kereskedelem, pénz- és hitelügy - 2. Kereskedelem
47 be, de keresetet nyújtó vállalkozásokat is teremtenek, igy pl. Nyíregyházán, hol az érdekeltség a háziipart szövetkezeti alapra akarja fektetni s kiterjesztve működését a háziipar minden ágára, a termeivényeket együttesen akarja értékesíteni. A három utolsó évben a debreczeni iparkamara a vármegye több községében rendezett szalma- és kosárfonótanfolyamokat. így Nyíregyházán kivül Nagykállón, Nyírbátorban, Kisvárdán és Nyírábrányban. Ez utóbbi községen kivül közműhely mindenütt létesült és a kamara közbenjárására, — mely az intézményeket évközben gyakran meglátogatta és szakszerű tanácsokkal is ellátta, — állandó fenntartásukról gondoskodás történt. A debreczeni iparkamara a háziipar továbbfejlesztését programmjába állandóan felvette és igy bizton remélhető, hogy a háziipar népünknek még a jövőben is állandó keresetet fog nyújtani a téli hónapokban. 2. Kereskedelem. Szabolcs vármegye népességének főfoglalkozása az őstermelés lévén, természetes, hogy a kereskedelmi viszonyoknak kedvező vagy kedvezőtlen alakulása teljesen a terméseredményektől függ. A kedvező gazdasági év a kereskedelemre is élénkitőleg hat, mig a rossz termés megakaszt minden üzleti tevékenységet s termelő és kereskedő egyformán érzi a ránehezedő súlyos terhet. Az utóbbi évek aránylagosan rossz termése már abban is éreztette rossz hatását, hogy élénk kereslet mellett csak kevés és nem a szokott jó minőségű árú jutott forgalomba s a kiviteli üzlettel foglalkozó kereskedők, —- kik előzetesen nagy kötéseket csináltak, — csak nagy veszteség árán tudtak kötelezettségeiknek eleget tenni, sőt igen soknál a kedvezőtlen üzletmenet teljes anyagi romlást idézett elő. Pedig Szabolcs vármegye kereskedelmi élete igen élénk s alig van az ország északkeleti vármegyéi között egy is, mely forgalmát megközelíthetné. Különösen Nyíregyháza és Kisvárda érdemelnek e szempontból említést s a nyíregyházai kereskedők és gazdák köre, valamint a kisvárdai kereskedelmi kör, tagjai anyagi helyzetének előmozdításában és érdekeinek megvédésében hathatós működést fejt ki. A nyíregyházai kereskedők és gazdák köre az 1912. évben 266 rendes és 100 vidéki taggal működött. Bevétele 26.781 koronát tett ki. Az utóbbi időkben nemcsak a tagok anyagi helyzetének előmozdításán fáradozik, de magas színvonalon álló gazdasági előadásokkal és ünnepségek tartásával a testület szellemi nívóját is fenntartani, illetve emelni törekszik. A kisvárdai kereskedelmi kör 148 rendes és 37 kültaggal működött az 1912. évben. Vagyona meghaladja a 2000 koronát.
