Kemény György: Szabolcs vármegye gazdaság-földrajzi monogárfiája (Budapest, 1913)

Terület, népesség

25 6. Nyírbaktai járás. Területe 379 km

2 s népessége 23.046. Népsűrűsége 1 km

2-en 608. A vármegye legújabb közigazgatási körzete s 1912-ben létesült a kisvárdai, nagykállói, nyírbátori és nyírbogdányi járásokból. A községek száma 18, a lakóházaké 3.243. A járás legnagyobb községe Nyírmada, 2.796 lakossal, legkisebb Lórántháza, 491 lakossal. 7. Nyírbátori járás. Területe 336 km"

2. Lakossága 23.056 lélek s egy km'

2-re eső népsűrűsége 68"6. A hozzátartozó községek száma 9. Népesebb községek: Nyírbátor 7.777, Nyírbogát 3.193 lakossal. A lakóházák száma 3.547. 8. Nyírbogdányi járás. Területe 503 km

2, lakosainak száma 35.235. Egy km

2-re eső népsűrűsége 700. A járáshoz tartozó községek száma 17. A járás két legnépesebb községe Nagyhalász (5.574 lakós) és Oros (4.755 lakós), legkisebb községe pedig Tiszarád 672 lakossal. A lakóházak száma 5.055. 9. Tiszai járás. Területe 374 km'

2. Lakossága 25.845 s egy km

2-re eső népsűrűsége 694. A hozzátartozó községeknek száma 23 s egyetlen községe van, melynek lakossága meghaladja a 3.000-et, Mándok, 3.106 lakossal. Az átlagos lélekszám egy községre 900 -1.000-ig terjed s a legkisebb községének lakossága 577 főre rúg. (Benk.) Nyíregyháza rtv. A vármegye székhelye s nemcsak közigazgatási, de culturális és gazdasági központ is egyúttal. Területe 268 km

2. Népessége 38.198 s tiz éves népszaporodása 15'4°/o volt. Lakossága legnagyobb részben lutheránus, azután következnek a róm. kath. és reformátusok. Ujabban a zsidóság arányszáma is erősen emelkedik. A lakóházak száma: 5.657. A vármegye községeinek száma tehát Nyíregyháza rendezett tanácsú várossal együtt 131 s népességüket tekintve megoszlásuk a következő : 1 — 500 lakossal biró községek száma 1 500- 1.000 „ „ „ „ 30 1.000- 2.000 „ '„ „ „ 51 2.000- 3.000 „ „ „ „ 24 3.000— 5000 „ „ „ „ 14 5.000—10.000 „ „ „ „ 7 10.000-nél több „ „ „ „ 3 30.000-nél több „ „ „ „ . . . . ... 1 Összesen ... 131 Szabolcs vármegye községei tehát, mint a fentebbi adatokból kitűnik a középnépességű községek categóriájába tartoznak s bár az 5000-en felüli, inkább városi jelleggel biró községek száma a többiekéhez viszo-